Page 15 - No17
P. 15

ExtrEmofil élőlényEk





          PomPeji-Féreg
          szőrszerűen borított állat, a hidrotermális kéményen 8
          A mintegy 6 cm hosszú, pompeji-féreg (Alvinella
          pompejana) névre keresztelt élőlény, a Csendes-
          óceán keleti részén található az Axial Summit kaldera
          hidrotermális kéményeinek külső oldalán él. A bakté-
          riumokkal táplálkozó, és baktériumok kolóniájával

          lakócsövet épít magának és abban él. A kutatók
          titánból készült hőmérőt vezettek a férgek lakócsövébe és azzal
          több órán keresztül regisztrálták a hőmérsékletet. A mérések érde-
          kes eredményre vezettek. A féreg elviselte, hogy fejénél a 105°C
          hőmérsékletet is elérve 81°C-ot ingadozzon úgy, hogy rendszeresen
          60°C volt a két vége közötti hőmérsékletkülönbség. A kutatók jelen-
          leg vizsgálják, hogy a Pompeji-féreg szervezete hogyan védekezik a
          fehérjéit és nukleinsavait romboló magas hőmérséklet és nagy
          hőmérsékleti gradienssel szemben.




 7             9              hirondelleA gigAs                                  A fenti összeállítás Santush Ketajaru:


                                                                                       Forrás:

                                                                                 Extreme Organisms, 2012-ben megjelent
                                                                                 ebook-ja és
                                                                                 Hideki Kobayashi és társszerzői által készített
                                                                                 összefoglaló: PLOS ONE: www.plosone.org,
                                                                                 1 August 2012, Volume 7, Issue 8, alapján
                                                                                 készült.





                                                                               elszarusodott kitines védőréteg.
                                                                               Az élőlényt először 1960-ban Jacques
                                                                               piccard és Don Walsh észlelte, amikor
                                                                               trieste nevű tengeralattjárójukkal lemerül-
                                                                               tek a mariana árok legmélyebb pontjára.
                                                                               az óceánkutatók nem értették, hogy
                                                                               élhet egy szervezet ilyen nagy nyomáson
                                                                               és szinte tápanyagok nélkül. Japán kuta-
                                                                               tók később (2009-ben) egy automata
                                                                               robottal rákmintákat hoztak fel a mélyből
                                                                               és a mintákból elvégezték a rákok emész-
                                                                               tő enzimjeinek analízisét. A vizsgálatok
                                                                               növényi eredetű poliszacharidok emész-
                                                                               tésére alkalmas amiláz, celluláz, mannáz
                                                                               és alfa-glükozidáz emésztési enzimeket
                                                                               mutattak ki a mintákban. a H. gigas alkal-
          a Hirondellea gigas egy 5 cm hosszú rák-  Challenger-szakadékban él. a szakadék   mazkodva a mélytengeri környezethez,
          fajta, amely földünk jelenleg ismert leg-  legmélyebb pontján a nyomás eléri a   olyan emésztési enzimeket fejlesztett ki,
          mélyebb pontján a csendes-óceáni   1100 bar-t. a H. gigas gerinctelen állat, a   amelyek képesek az elsüllyedt növényi
          mariana-árokban található 11 km mély   lágytest védelmét szolgáló külső váza,   maradványok emésztésére.

                                                                 Kémiai panoráma  17 szám, 2017. évfolyam 1. szám 15
   10   11   12   13   14   15   16   17   18   19   20