Page 12 - No17

EXTREMOFIL ÉLŐLÉNYEK

Kilenc híres

KENGURUPATKÁNY

A 70-170 gramm súlyú, 10-15 cm
hosszú kis emlős rágcsáló állat, az
észak-amerikai sivatagok lakója. Bár
ellenálló
négy lába van, A két hosszú hátsó
lábán úgy ugrál, mint a sokkal ellenálló
nagyobb méretű névrokona.
Növények magvaival táplálkozik,
összes vízigényét a táplálékból elé-
gíti ki. Nem izzad, lassítja anyagcse-
réje sebességét, hogy takarékos-
kodni tudjon a vízigényével. 2-5 2
évig él és ez alatt nem iszik vizet.
Extrém hőmérsékletet bír ki. A táp-
lálékként gyűjtött magokat földalat-
ti üregekben tárolja. FA-BÉKA
1 5-7 cm hosszú, nagy hideget toleráló Fa-béka (Lithobates sylvaticus)
(WOOD FROG)

A barnás-rozsda színű

Észak-Amerikában, Kanadában és Alaszkában honos. Télen erdei
levelek, törmelékek alá bújik és bőre megfagy. Ez védi szervezetét a
lehűléstől. Ha az idő felmelegszik, a fagyott bőr felolvad. A hideg
hatására a vérében levő fehérjék kifagyasztják a sejtjeiből a vizet a
sejtközi
állományba, miközben a mája nagy mennyiségű glükózt termel,
amely betöltődik a víz helyére sejtjeibe. Fagyott állapotban a
békának nincs szívverése, a légzése, vérkeringése és agyműködése is
leáll ahhoz hasonlóan, mint az a krióprezerváció (biológiai anyagok
fagyasztva tartósítása) során történik. Amikor a hőmérséklet ismét
0°C fölé kerül, a sejtközi jégkristályok megolvadnak, és ismét
beáramlanak a sejtjeibe, az életfunkciói ismét aktívvá válnak.

A Strain 121 egysejtű archea (Geogemma barossii) törzs, a 3,5 milliárd évvel ezelőtti STRAIN 121
földi viszonyok között alakult ki, amikor a Földön rendkívüli körülmények álltak fenn.
Extrém nyomás, meleg, savas és nagy sótartalom volt a jellemző. Az 1 mikrométer
nagyságú egysejtű archea, az óceánok alján hidrotermális kürtők környezetét 3
népesíti be, ahol a víz szuperkritikus állapotban van és igen nagy a nyomás, savasság
és sótartalom. Az archea 121°C-on még szaporodik, de 130°C hőmérsékleten leáll a
növekedése, azonban ekkor is életképes marad és amint hidegebb környezetbe
kerül, ismét szaporodóképessé válik.
Anyagcseréjéhez vasoxidot redukál, a környezet kémiai anyagait CO , CH
2 4
kemoszintézissel hasznosítva. A kemoszintetizáló szervezetek a tápláléklánc alapját
képzik. Táplálékul szolgálnak más élőszervezeteknek, a gigantikus csőférgeknek,
kagylóknak, tapadó tengeri csigáknak, rákoknak. A kutatók feltételezik, hogy a
Jupiter holdján, az Európán és a Szaturnusz holdján, az Enceladuson is léteznek
hidrotermális kürtők a felszín alatti tengerekben.

12 17. SZÁM, 2017. ÉVFOLYAM 1. SZÁM KÉMIAI PANORÁMA