Page 16 - No17

Oláh GyörGy haGyatéka

Budapesten indult

hosszú utazás

Oláh György élete példázza a tudomány kiváló magyar képviselőinek sorsát a
20. században. tehetséges és szorgalmas volt mégsem maradhatott hazájában,
új életet kellett keresnie Nyugaton. A Budapesti Műszaki Egyetemen kialakított
életreszóló érdeklődése átsegítette akadályokon és világhírű kémikussá vált. Tudása
és találékonysága mind a tudományos kutatás, mind gyakorlati alkalmazások terén
ragyogó példaként szolgálhat a jövő generációi számára.

017. március 14-i számában a New York Oláh a hagyományokat követve szénhidrátok A nyomtatott
2Times jelentette: „Oláh György magyar és természetes vegyületek kémiájával kezdett
születésű tudós – aki 1994-ben Nobel-díjat foglalkozni. Első eredményét azzal érte el, könyvek és monográfia
kapott a szénvegyületek kémiai reakcióinak hogy Tihanyban az ott termesztett gyapjas sorozatok továbbra is
tanulmányozásáért –szerdán meghalt gyűszűvirág (Digitalis lanata) friss leveleiből nélkülözhetetlenek
Beverly Hills-i otthonában. 89 éves volt”. izolált egy vegyületet (lanataglikozid C), amit
Egy kiválóságunk ismét külföldön halt kémiai úton hatékony szívreható gyógyszerré tanulásra és kutatásra
meg. (digitoxin) alakított át. Reakcióját szabadal- egyaránt
maztatták, és a Richter Gyógyszergyárban az
Budapesti kezdetek ipari gyártásba bevezették.
Oláh tanulmányai és tudományos pályája Oláh személyes érdeklődése hamarosan
Budapesten kezdődött, amint azt élvezetes másfelé irányult. A BME kémia oktatása az
stílusban leírja önéletrajzi könyvében [1]. 1940-es években megbízható alapot adott a kinetikus rend szerint megy végbe feltételez-
Vegyészmérnöki diplomáját a Budapesti laboratóriumi kisérletezéshez, de a kémia ve, hogy egy alkil-kation köztitermék lassú,
Műszaki Egyetemen (BME) kapta meg 1949- elméleti részét kevéssé érintette. Nem taní- sebességmeghatározó lépésben keletkezik (1.
ben és a Szerves Kémiai Intézetben kezdett tották reakciók mechanizmusát, nem emlí- ábra). A kation izolálása ebben az időben
dolgozni Zemplén Géza professzor munka- tették a reakciók köztitermékeit. Ezek a még szóba sem került. A kinetikailag másod-
társaként. A Zemplén által 1913-ban alapított problémák a fiatal vegyészt arra serkentették, rendű S 2 mechanizmus szerint a távozó
N
intézet volt az első egyetemi szerves kémiai hogy önmagát képezze hosszú órákat töltve a csoportra történő elektroneltolódást a
tanszék az országban. Zemplén szénhidrát Központi Könyvtárban, ami egy életreszóló nukleofil támadása váltja ki.
kémikus volt, Emil Fischer tanítványa, így szokásává vált. 1950 táján olvasmányaiban Laboratóriumi kisérleteiben Oláh aromás
feltünt Christopher Ingold neve – a reakció- gyűrűk alkilezését, ill. acilezését tanulmá-
mechanizmusok és a szerves vegyületek nyozta Friedel-Crafts reakcióval (2. ábra). Az
elektronszerkezetének úttörője – aki a AlCl reakciópartner – egy elektronhiányos
3
nukleofil szubsztitúciós reakciókat két típus- Lewis sav – Oláh feltételezése szerint kationt
ba (S 1 és S 2) sorolta a reakciók kinetikus hoz létre a reakció során, amit nagyon szere-
N
N
rendje alapján. Az S 1 mechanizmus első tett volna bizonyítani.
N

1. ábra: Nukleofil szubsztitúciós reakci-
ók mechanizmusa ingold definiciója
szerint 2. ábra: a Friedel-Crafts alkilezési reakció

16 17. szám, 2017. évfOlyam 1. szám kémiai panOráma