Page 8 - No8
P. 8

ASZPARAGINOK ÍZE


       A sztereoszelektivitás





        felfedezése                                   biológiai receptorokon



                                                                                                   Arnaldo Piutti
                                                                                                 képe. Forrás: G.
                                                                                                Provenzal: Profili
      A molekuláris kiralitás                                                                  Chimici Italiani Sec.
                                                                                               Bio-Bibliografici di
       alapvető jelentőségű egy                                                                   XV - Sec. XIX.
       sor biológiai területen, a                                                                 Roma: Istituto
       biokémiában, fiziológiában,                                                              Nazionale Medico
                                                                                                  Farmacologico
       farmakológiában,                                                                          “Serono”; 1938.
        toxikológiában. Sok
        királis vegyület biológiai
        hatásának és bomlásának
         enantioszelektivitása nagy
         szerepet játszik a molekulák
         felismerésében, gyógyszerek

         hatásának és lebomlásának
          magyarázatában és új
          gyógyszerek fejlesztésében.


              gy biológiai folyamat enantioszele-
              ktivitásának első megfigyelését
            ELouis Pasteur (1822-1895) végezte
          el 1857-ben, amikor azt találta, hogy a (+)-   ják, hogy a sztereoszelektivitás a receptorok   professzora lett először a Sassari Egyetemen
          és (-)-borkősavakat egy mikroorganizmus   működésének fontos kisérő jelensége és ezért   (Szardínia), majd Nápolyban, ahol 1923-ban
          különböző sebességgel bontja el (lásd: Pas-  Piutti megfigyelését alapvetőnek kell tekin-  a szerves kémia professzorává nevezték ki.
          teur című cikkünket a Kémiai Panoráma 6.   tenünk. Piutti azonban a ma élő kémikusok   Hosszú pályafutása alatt a kémia legszé-
          számában). Mégis Pasteur felismerése után   számára ismeretlen, ezért számos kérdés   lesebb területeit művelte a gyógyszerek és
          majdnem három évtizednek kellett eltelnie   vetődik fel: ki volt Piutti, mi volt a munkája,   élelmiszer-termékektől a nemes gázokig, a
          ahhoz a felfedezéshez, amit ma receptor   mik a felfedezésének részletei és története?   radioaktivitástól a lipázokig, foglalkozott
          által közvetített enantioszelektív biológiai                         atomsúlyok meghatározásával, szervetlen
          hatásnak tekintünk. Ezt az észlelést egy olasz   KI VOLT PIUTTI?     kémiai analitikával, szervetlen komplexekkel,
          vegyész, Arnaldo Piutti tette meg: elsőként                          abszorpciós spektroszkópiával és természetes
          izolálta a D aszparagin aminosavat, összeha-  Udine mellett született 1857-ben. A Torinoi   anyagok vizsgálatával, egyúttal tökéletesítette
          sonlította az L enantiomerrel és megállapí-  Egyetemen tanult kémiát, Hugo Schiff (1834-  a kémia tanítását. 1928-ban halt meg.
          totta, hogy az ízük különböző: az L aszpara-  1915) német professor előadásait hallgatta,
          gin ízetlen, míg a D aszparagin erősen édes.  aki pályája nagy részét Olaszországban
           A receptorok olyan makromolekulák, ame-  töltötte és nevét az aromás aminok és   A FELFEDEZÉS HÁTTERE
          lyek a sejtek felszínén, vagy belsejében hely-  aldehidek kondenzációs reakciójában   Piutti felfedezésének idején a „közönséges“
          ezkednek el és a kémiai hírvivők (ingerület   keletkező Schiff bázisok őrzik. 1879-ben   (L) aszparagin már 80 éve ismert volt: Louis
          átvivők, hormonok, gyógyszerek) biológiai   Schiff Firenzében lett professzor és 1881-  Nicolas Vauquelin (1763-1829) és fiatal
          hatását közvetítik (lásd: Kémiai Kommu-  ben meghívta Piuttit asszisztensnek, aki itt   munkatársa Pierre Jean Robiquet (1780-
          nikáció című cikkünket a Kémiai Panoráma   végezte el aszparaginra vonatkozó felfedezé-  1840) a spárga növény (Asparagus sativus.
          7. számában). Ma már általánosan elfogad-  sét. Piutti 1886-ban a gyógyszerészeti kémia   Linn) nedvéből izolálta 1806-ban.

          8   8. SZÁM, 2012. ÉVFOLYAM 4. SZÁM     KÉMIAI PANORÁMA
   3   4   5   6   7   8   9   10   11   12   13