Page 8 - No8

ASZPARAGINOK ÍZE

A sztereoszelektivitás

felfedezése biológiai receptorokon

Arnaldo Piutti
képe. Forrás: G.
Provenzal: Profili
A molekuláris kiralitás Chimici Italiani Sec.
Bio-Bibliografici di
alapvető jelentőségű egy XV - Sec. XIX.
sor biológiai területen, a Roma: Istituto
biokémiában, fiziológiában, Nazionale Medico
Farmacologico
farmakológiában, “Serono”; 1938.
toxikológiában. Sok
királis vegyület biológiai
hatásának és bomlásának
enantioszelektivitása nagy
szerepet játszik a molekulák
felismerésében, gyógyszerek

hatásának és lebomlásának
magyarázatában és új
gyógyszerek fejlesztésében.

gy biológiai folyamat enantioszele-
ktivitásának első megfigyelését
ELouis Pasteur (1822-1895) végezte
el 1857-ben, amikor azt találta, hogy a (+)- ják, hogy a sztereoszelektivitás a receptorok professzora lett először a Sassari Egyetemen
és (-)-borkősavakat egy mikroorganizmus működésének fontos kisérő jelensége és ezért (Szardínia), majd Nápolyban, ahol 1923-ban
különböző sebességgel bontja el (lásd: Pas- Piutti megfigyelését alapvetőnek kell tekin- a szerves kémia professzorává nevezték ki.
teur című cikkünket a Kémiai Panoráma 6. tenünk. Piutti azonban a ma élő kémikusok Hosszú pályafutása alatt a kémia legszé-
számában). Mégis Pasteur felismerése után számára ismeretlen, ezért számos kérdés lesebb területeit művelte a gyógyszerek és
majdnem három évtizednek kellett eltelnie vetődik fel: ki volt Piutti, mi volt a munkája, élelmiszer-termékektől a nemes gázokig, a
ahhoz a felfedezéshez, amit ma receptor mik a felfedezésének részletei és története? radioaktivitástól a lipázokig, foglalkozott
által közvetített enantioszelektív biológiai atomsúlyok meghatározásával, szervetlen
hatásnak tekintünk. Ezt az észlelést egy olasz KI VOLT PIUTTI? kémiai analitikával, szervetlen komplexekkel,
vegyész, Arnaldo Piutti tette meg: elsőként abszorpciós spektroszkópiával és természetes
izolálta a D aszparagin aminosavat, összeha- Udine mellett született 1857-ben. A Torinoi anyagok vizsgálatával, egyúttal tökéletesítette
sonlította az L enantiomerrel és megállapí- Egyetemen tanult kémiát, Hugo Schiff (1834- a kémia tanítását. 1928-ban halt meg.
totta, hogy az ízük különböző: az L aszpara- 1915) német professor előadásait hallgatta,
gin ízetlen, míg a D aszparagin erősen édes. aki pályája nagy részét Olaszországban
A receptorok olyan makromolekulák, ame- töltötte és nevét az aromás aminok és A FELFEDEZÉS HÁTTERE
lyek a sejtek felszínén, vagy belsejében hely- aldehidek kondenzációs reakciójában Piutti felfedezésének idején a „közönséges“
ezkednek el és a kémiai hírvivők (ingerület keletkező Schiff bázisok őrzik. 1879-ben (L) aszparagin már 80 éve ismert volt: Louis
átvivők, hormonok, gyógyszerek) biológiai Schiff Firenzében lett professzor és 1881- Nicolas Vauquelin (1763-1829) és fiatal
hatását közvetítik (lásd: Kémiai Kommu- ben meghívta Piuttit asszisztensnek, aki itt munkatársa Pierre Jean Robiquet (1780-
nikáció című cikkünket a Kémiai Panoráma végezte el aszparaginra vonatkozó felfedezé- 1840) a spárga növény (Asparagus sativus.
7. számában). Ma már általánosan elfogad- sét. Piutti 1886-ban a gyógyszerészeti kémia Linn) nedvéből izolálta 1806-ban.

8 8. SZÁM, 2012. ÉVFOLYAM 4. SZÁM KÉMIAI PANORÁMA