Page 4 - No8

2011. ÉVI KÉMIAI NOBEL-DÍJ

Elismerés a kvázikristályok felfedezéséért

– és az állhatatosságért

A kváziperiódikus kristályok
felfedezése nyomán a
Nemzetközi Krisztallográfiai
Unió (IUCr) megváltoztatta a
kristály definícióját. A korábbi
meghatározás szerint a kristályt
felépítő atomok a kristályban
három dimenzióban ismétlődő
mintázat szerint rendeződnek
el, azaz a periodicitás szükséges
velejárója a rendnek. 1992.
óta kristályon értünk bármely
szilárd anyagot, mely alapvetően Utcakő Fezben
diszkrét diffrakciós képet mutat, 10-fogású szimmetriával
továbbá aperiodikus alatt értünk rendelkező középkori mozaik
bármely kristályt, amelyben
a három dimenziós rács
periodicitása hiányzik [1].

ét év után 2011-ben ismét krisztal-
lográfiai munkáért ítélték oda a
a
a
rövid
,

rövid
hivata
Kkémiai Nobel-díjat, a rövid hivata-hivata- -
los indoklás szerint a „kváziperiódikus kris-
tályok felfedezéséért”. Ez paradigmaváltást
hozott abban, hogyan
az ato
képzeljük el az ato--
mok és molekulák
t
szi
elrendeződését szi- szi--
lárd fázisban. A díjat
Daniel Shechtman, a szora kapta.
Technion – Izraeli Ilyen állat nincs
Műszaki Egyetem „Ilyen állat – mondta az
(Israel Institute of nincs” kiáltott fel előszőr látott diffrakciós
Technology, Daniel Shechtman
Haifa) – 1982. április 8-a képre Dan Shechtman
Anyagmérnöki reggelén az USA
Karának 70 Szabványügyi
éves profesz- Hivatala laborató-
riumában, amikor gán ötvözet (Mn 25%)
A kémiai meglátta a gyors- Daniel Shechtman, a elektrondiffrakciós képének tízfogású szim-
Nobel-díj hűtéssel előállított kémiai Nobel-díj 2011. metriáját. Megszámolta egyik, majd másik
aranymedállja alumínium-man- évi kitüntetettje irányból is. A kísérletet megismételve
4 8. SZÁM, 2012. ÉVFOLYAM 1. SZÁM KÉMIAI PANORÁMA