Page 22 - No 22

LégbőL kapott fLogiszton és éter

a német állampolgárságot ugyanis később fát elültetik és gondozzák.
vette fel (1907-ben). A Magyar A második világháború
Tudományos Akadémia egyébként 1897- után feladta magát, de a
ben választotta meg levelező, 1907-ben szövetségesek futni hagy-
pedig rendes tagjává. Köszönőlevelét ták. Feledésbe hanyatlot-
„hazafias üdvözlettel” zárta. tan hunyt el 1947-ben.
Lénárd, azaz 1907-től a német állam- Érdemes megemlíteni,
polgár Philipp Eduard Anton von Lenard, hogy az éterelmélet maga
az 1920-as években dolgozta ki „német is hullámzott a XX. szá-
fizikáját”, ami az anyag és éter fizikájára zadban. Különböző for-
oszlik. Az utóbbihoz tartozik az optika, mákban mindmáig fel-fel-
elektromosságtan és mágnesesség. bukkan. Einstein sem
Világnézetté emelte az éterfizikát, amely zárta ki később az éter
legközelebb visz az Anyatermészethez létezését. A fizikai Nobel-
(Mutter Natur). A világegyetemet az díjas Robert B. Laughlin
Őséter (Urether) tölti ki, éter kapcsolódik szerint (2005) „a vákuum
minden anyagi tárgyhoz. Műve négy a világűrben modern felfo-
kötetben jelent meg „Deutsche Physik” gásban relativisztikus éter.
címmel és mozgalommá terjedt a harmin- Csak nem hívjuk annak,
cas években. A fizika történetéről írt mert ez tabu”.
könyvében már a német pragmatikus Hőseink életét meghatározta, hogy már nem tudott belépni. Priestley és
kísérleti fizikusok felsőbbrendűségét is munkásságuk világnézetükhöz illeszke- Lenard világnézete és egységes kutatási
hangoztatja, szembeállítva a spekulatív, dett. Lavoisier ugyan apolitikus volt, de koncepciója egyaránt egy múlófélben lévő
dogmatikus elméleti fizikusokkal és mel- balszerencséjére XVI. Lajos adótisztvise- korszakba illeszkedett, ami elméjüket
lőzve őket. lője, ezért a francia forradalom alatt kivé- gúzsba kötötte és téveszmékhez vezetett.
Albert Einsteinről aligha lehet itt újat gezték. Mindazonáltal égéselmélete és az Mindketten a láthatatlan lég összetevői
írni. A National Geographic TV csatorna első modern kémiai kézikönyv (Traité közé képzeltek egy-egy fiktív szubsztanci-
Einstein életéről szóló, Genius című soro- Élementaire de Chimie) előfutára volt a át, a flogisztont és étert, amelyek létezését
zata figyelemfelkeltőjeként jelent meg az kémia forradalmának. Priestley nemcsak egy következő tudományos korszak úttö-
azonos című folyóiratban egy cikk: az égés elméletével, hanem gyakorlatával rői, Lavoisier és Einstein cáfolták meg.
„Amikor a tudomány gonosszá (ugly) is szembesült, amikor házát felgyújtották, Maksay Gábor
válik: Philipp Lenard és Albert Einstein ezért menekülnie és emigrálnia kellett.
története”. A közlemény és filmsorozat Philipp Lenard az éter hullámain viharos
Lenard és Einstein ellentétét történelem- politikai vizekre sodródott. Megfelelési IRODALOM
formálónak állítja be. Lenard véleményé- késztetése választott nemzete ideológiai https://en.wikipedia.org/wiki/Joseph_
vel összhangban, Hitlerék meg voltak győ- elvárásainak és kutatási frusztrációi bizo- Priestley
ződve a Deutsche Physik felsőbbrendűsé- nyára hozzájárultak a „Deutsche Physik”
géről és alábecsülték a magfizikát. megalkotásához. Ha Einstein nem kap https://www.beautifulchemistry.net/
Szerencsére, mert talán ezért is nem menedéket az Egyesült Államokban 1933- priestley
jutottak el az atombomba kifejlesztéséhez, ban, Hitler Németországában alighanem https://en.wikipedia.org/wiki/Philipp_
a német magfizikusok kezdeti előnye elle- rá is tragikus sors vár. Lenard
nére. Joseph Priestley a késő középkorban
Lénárd nem tudta feldolgozni, hogy bár gyökerezett kísérletező volt, de előkészí- Palló Gábor, Fizikai Szemle 1997/4. 116.
ragyogó kísérletei voltak, az éterhez tette Lavoisier számára a kémia forradal- Rockenbauer Antal, https://qubit.
hu/2018/11/23/
ragaszkodó értelmezéseit elutasították, az mát, hogy azután a kémia a XIX. század az-osztrak-magyar-nobeldijas- aki-lopassal-
X-sugárzás felfedezését Röntgennek, az talán legeredményesebb természettudo- vadolta-
elektronét Thomsonnak, a fényelektro- mánya lehessen. Lénárd Fülöp pedig a einsteint-es-hitt-a-nemzetiszocializmusban
mosság értelmezését pedig Einsteinnek kísérleti fizika aranyéveiben, a 19. század
tulajdonították. Mindezek következtében végén végezte kiemelkedő kísérleteit. Richard Gunderman, National
Geographic, 2017. (https://www.iflscience.
Nobel-előadásában nehezményezte, hogy Átlépett a mechanikai világképből a rövid com/physics/when-science-gets-ugly-
ő nem azok közé tartozik, akik a gyümöl- életű elektromágneses világképbe, de a story-philipp-lenard-and-albert-einstein)
csöt szüretelik, hanem azok közé, akik a XX. századi, modern fizikai világképbe

22 22. szám, 2020. évfolyam 2. szám Kémiai panoráma