Page 17 - No 22

a hacsimodzsi dns

be az aminosavak a fehérjeszintézis során.
Ezek után nem meglepő az az ötlet, hogy
tároljunk digitális adatokat is DNS-en.
A DNS-adattárolás úgy működik, hogy
először a 0-ás és 1-es bináris kódokkal a
DNS építőelemeit alkotó A, C, G és T
nuleobázisokat kódolják. A konvertált
DNS-kódot ezután szintetikus DNS-szálak
szintézisére használják. A szálakat hűtve
tárolva, szükség esetén dekódolhatók egy
DNS-szekvenáló berendezés segítségével.
A DNS-szekvencia ezután számítógépes
hidrogénkötéses bázispárokat használnak. felvetik azt a kérdést is, hogy lehetséges-e, szoftver segítségével ismét bináris formá-
A 8 bázisú új kettős hélix szerkezetű nuk- a földi élőszervezetek DNS molekulái tumra fordítható. A szintézishez rendelke-
leinsav megerősíti azt a napjainkban elfo- helyett, a genetikai információt más mole-
gadott véleményt, miszerint annak oka, kulákra alapozó élet az Univerzumban. A
hogy a genetikus kódokat hordozó DNS kutatóknak még sok tennivalója van
éppen az A, C, G, T bázisokból épül fel annak a kérdésnek az eldöntésére, hogy
egyszerűen az, hogy ezek a bázisok álltak szolgálhatnak-e az élet alapjául más gene-
rendelkezésre a természetben az élet tikai rendszerek és találhatók-e ilyen
kialakulásakor. egzotikus élőszervezetek az
A közlemény megjelenését élénk tudo- Univerzumban? Léteznek-e olyan
mányos visszhang kísérte. Diszkusszió egzotikus élőszervezetek – akár ma még
indult el az új mesterséges nukleinsav élhetetlennek tartott környezetben is –
alkalmazási lehetőségeiről. Az egyik ilyen amelyeket még nem tudunk elképzelni?
lehetőség a hacsimodzsi DNS adattároló- S. Hoshika et al., “Hachimoji DNA and
ként történő felhasználása, hiszen ez a RNA: A genetic system with eight buil-
nukleinsav a természetes nukleinsavak ding blocks,” Science, 363: 884–87, 2019.
kétszeres adattárolási kapacitásával ren-
delkezik. A DNS-t adathordozóként hasz- A DNS ADAttároláS elve
náló eljárások még nagyobb lendületet A DNS adattárolásra történő felhasználá-
kaphatnak, és bonyolultabb algoritmusok- sával már évtizedek óta foglalkoznak a
kal, kisebb helyen még nagyobb bioinformatikusok. A kettős spirál alakú
pontossággal tudnak majd információt molekulában a négy nukleobázis kódolja
tárolni. (A DNS adattárolás elvét lásd az élőlények felépüléséhez szükséges
alább.) genetikai információt. Három szomszédos
Érdekes kérdés az is, vajon lehet-e a nukleobázis (kodon) határoz meg egy
hacsimodzsi segítségével kódolni az élő aminosavat. (A kodon számítógép nyelvre
szervezetekben előforduló 20 fehérjeépí- lefordítva 3 bites ábrázolás). A genetikai
tő aminosavtól eltérő aminosavakból álló kódban a kodonok sorrendje határozza
mesterséges fehérjéket? Az eredmények meg, hogy milyen sorrendben épüljenek

Kémiai panoráma 22. szám, 2020. évfolyam 2. szám 17