Page 19 - No 22

LégbőL kapott fLogiszton és éter

Korszakalkotó tudósok:

Joseph Priestley és Lénárd

Fülöp téveszméi

a tudomány története több korszakalkotó kísérletet jegyez, amelyek forradalmi változásokhoz
vezettek a tudomány haladásában. a legérdekesebbek közülük azok, amelyeket a kísérlet
végrehajtója hagyományosan értelmezett, és egy zseniális másképp gondolkodó kellett újszerű
értelmezésükhöz. a kísérletező ilyenkor gyakran méltatlanul háttérbe szorult, a siker és dicsőség
pedig az újraértelmezőnek jutott.

nnek az írásnak a két főszereplője: anglikán vallással ellentétes nézetekkel.
EJoseph Priestley brit lelkész, termé- Hitoktatóival ő is hamar teológiai vitákba
szetfilozófus, kémikus és Lénárd Fülöp keveredett liberális alkata miatt. Az 1860-
fizikus, az első magyar Nobel-díjas. as években már természetfilozófiát és tör-
Ellenlábasuk pedig Antoine-Laurent ténelmet oktatott Warrington akadémiá-
Lavoisier és Albert Einstein. ján, majd Leedsben presbiteriánus-
Joseph Priestley (1. ábra) 1733-ban, az kongregácionista lelkész lett. Önképző
alkímia korszakában született, amikor az módon egyik legnagyszerűbb kémiai
égés flogiszton elmélete uralkodó dogma kísérletezővé vált, de az elektromosság és
volt. Az elmélet szerint az égő testből lát- optika is érdekelte. Fő érdeklődési terüle-
hatatlan, tömegmentes részecskék, te a gázok voltak (2. ábra). Sokféle gázt
flogisztonok távoznak (J.J. Becher és G.E. fedezett fel, amelyeket különféle levegők-
Stahl elmélete). nek nevezett: flogisztonos- (N2), nitrózus-
Priestley családja református volt, az (NO), savas- (HCl), alkálikus- (ammónia),
flogisztonmentes nitrózus- (N2O), fluor-
1. ábra: Joseph Priestley (https://hu. savas- (SiF4), vitriolos levegő (SO2) és 2. ábra: Priestley kísérleti eszközei
wikipedia.org/wiki/Joseph_Priestley) vörös nitrózus gáz (NO2). A gázok felfede- gázok vizsgálatához (1774).
zéséért 1773-ban megkapta a Royal „Experiments and Observations on
Society Copley Medal-ját. Different Kinds of Air” című könyvének
Priestley sörfőzde mellett lakott és illusztrációja. https://fineartamerica.
1767-ben megfigyelte, hogy az erjedő com/featured/1-joseph-priestleys-
alkohol fölött képződő gáz leszáll és kiolt- chemical-apparatus-science-source.
ja a faforgács izzását. Kötött (fixed) leve- html)
gőnek nevezte el a CO2-t. Ő találta fel a
szódavizet, nem Jedlik Ányos, aki a szik- hetetlen kísérleti eredményt. Lavoisier
víz ipari méretű előállítását valósította megismételte a kísérletet és oxigénnek
meg 1826-ban. Legfontosabb kísérletében nevezte el a keletkező gázt. Fokozatosan
Priestley 1774-ben napsugarakat fókuszál- kidolgozta égéselméletét, cáfolta a
va vörös higanyoxidot hevített zárt térben, flogisztonok létét és megalapozta a
amikor olyan gáz – vélekedése szerint modern kémia tudományát. A Lavoisier-
flogisztonmentes levegő – keletkezett, ami ről szóló, „a kémia TŰZkeresztsége” című
az egereket 5-6-szor tovább tartotta élet- írás a Kémiai Panorámában olvasható (4.
ben, mint a levegő. Párizsban szám, 4-6).
Lavoisiernek elmesélte ezt a számára ért- Az 1780-as években Priestley radikali-

Kémiai panoráma 22. szám, 2020. évfolyam 2. szám 19