Page 21 - No 22

LégbőL kapott fLogiszton és éter

hf = E + E
kilépési mozgási
ahol az egyenes meredekségét az addig
mellőzött Planck konstans, h adja, az f
változó pedig a fény frekvenciája. E kilépési a
fémre jellemző állandó, a kilépési munka
(a küszöbszint), E mozgási pedig a
fotoelektron mozgási energiája.
Közleménye 1905-ben jelent meg, éppen
amikor Lénárd fizikai Nobel-díjat kapott.
Lénárdot bosszantotta, hogy Einstein az
étert elvetette és a fizikusokat lassan meg-
4. ábra. Lénárd Fülöp katódsugárcsöve a Lénárd-ablakkal. (http://nobelprize.org/ győzte a hullám-részecske kettősségről.
nobel_prizes/physics/laureates/1905/lenard-lecture.pdf) Kezdetben Lénárd és Einstein kölcsönö-
sen nagyra becsülték egymást. Aztán
neszkált. Később Wilhelm Conrad Einstein a fényelektromos jelenség értel-
Röntgen a Lénárdtól kapott katódsugár- mezéséért kapott fizikai Nobel-díjat 1921-
csővel hasonlóan fedezte fel a később róla ben. Megkaphatta volna a Braun mozgás
elnevezett X-sugárzást. Lénárd és értelmezéséért vagy speciális relativitásel-
Röntgen prioritási vitája ebből fakadt. Ha méletéért is, (E = mc ) is, de hogy az ő
2
elfogadjuk az elektromosság akkori angol kísérletei újraértelmezéséért kapta, ez
értelmezését, a korpuszkuláris (elektron) már sok volt Lénárdnak. Kapcsolatuk
jelleget, akkor az ablakon kétféle sugárzás addigra nagyon megromlott. A német
jött ki: elektronok és nagyenergiájú elekt- klasszikus kísérleti fizikusok, akik elvetet-
romágneses sugárzás, amit Röntgen a cső ték a relativitáselméletet és elméleti mód-
teljes felületén mutatott ki. Mindkét szereit, Lénárdot választották vezéralak-
sugárzás képes kiváltani foszforeszkálást jukká. Támadásaik célpontja az addigra
és fényelektromosságot, de csak a rönt- világszerte népszerű, sikeres Einstein volt
gensugárzás hatol át a testen és nem lehet és ehhez még fajelméleti és revansista
5. ábra: Lénárd Fülöp dynamid atom- mágnessel eltéríteni. Lénárd mindkettőt nézeteik is társultak. A német természet-
modellje (1903). Az atomok alapvető éterhullámzásnak tekintette, amit szerinte tudósok 1920-as vándorgyűlésén, Bad
építőeleme a dynamid, egy negatív és Röntgen őt követően észlelt, 1895-ben. Neuheinben Lenard maró gúnnyal osto-
pozitív részecske kötött rendszere. Ma már ismeretes, hogy a fényelektro- rozta Einstein ’hiper-elméleti’ fizikai mód-
mos jelenség egy küszöbszintnél nagyobb szereit.
Lénárd átvette a német fizikusok szem- frekvenciájú elektromágneses (pl. ultra- A fizikatörténet az 1895-1898-as éveket
léletét az elektromágneses sugárzás hul- ibolya) sugárzás hatására egy anyag felszí- tartja számon a kísérleti fizika aranyévei-
lámtermészetéről és az éter teóriáról. nén lévő elektronok kilökődése. Lénárd ként. Számos vezető ország akadémiája
Régóta ismert, hogy a hang vákuumban előtt ezt a jelenséget alig tanulmányozták. Lénárdot és Röntgent együttesen tüntette
nem terjed. Terjedéséhez közeg kell: leve- 1902-ben közölte meglepő megfigyelését, ki. Aztán a Nobel bizottság is együtt ter-
gő vagy folyadék. Lénárd katódsugárcsöve hogy a keletkező (foto)elektronok energiá- jesztette elő őket az első fizikai Nobel
vákuumában is észlelte a katódsugár ter- ja nem a fény erősségétől függ, ahogy a díjra 1901-ben, a Svéd Tudományos
jedését, sőt, a sugár eltéríthetősége a klasszikus hullámelmélet alapján várható Akadémia mégis egyedül Röntgennek ítél-
vákuumnak volt köszönhető. Ha a csőben lett volna, hanem csak a fény frekvenciá- te a díjat. Az ő nevén lett közismert foga-
semmilyen ismert anyag nem maradt, a jától. A kilépő elektronok számát pedig lom a röntgenezés, Lénárd nevét pedig
sugár terjedéséhez és eltérítéséhez más csak a fény erőssége befolyásolja. még hazánkban is kevesen ismerik. Henri
közeg kell: feltételezése szerint éter. Sőt, Aztán egy fiatal szabadalmi hivatalnok Becquerel 1896-ban foszforeszkáló anya-
ha a Lénárd-fólián anyag nem hatolhat át a fényelektromos jelenséget az éter elveté- gok vizsgálatával fedezte fel a radioaktív
és ki, az csak az éter lehet, gondolta. sével magyarázta. Albert Einstein Max sugárzást. 1903-ban kapott érte fizikai
Tehát a katódsugár az éter hullámzása. Planck nyomán feltételezte, hogy a fény Nobel-díjat. Lénárd Fülöp a katódsuga-
Lénárd foszforeszkáló anyagot, földalkáli- piciny energiakvantumokat, fotonokat rakkal kapcsolatos munkásságáért és
foszfort helyezett a Lénárd-ablak elé és ez tartalmaz. A Lénárd által megfigyelt ará- atommodelljéért kapott fizikai Nobel-díjat
a kilépő sugár hatására világított, lumi- nyosság elsőfokú egyenlettel írható le: 1905-ben. Magyar állampolgárként kapta,

Kémiai panoráma 22. szám, 2020. évfolyam 2. szám 21