Page 20 - No 22

LégbőL kapott fLogiszton és éter

Hőseink életét lemzi méltatója, a természetfilozófus Eötvös Lorándnál demonstrátor volt
meghatározta, hogy George Cover megállapítása: „Priestley a 1887-ben. Utána nem kapott asszisztensi
állást Budapesten, Heidelbergben azon-
modern kémia atyja volt, aki soha nem
munkásságuk ismerte el gyermekét.” ban igen. Ez meghatározta egész pályáját
világnézetükhöz Az ókori görög természetfilozófusok és német kötődését. Magyar tudományos
illeszkedett. (Arisztotelész, Empedoklész) és a közép- kapcsolatait ugyan megőrizte, de a később
kori alkimisták négy ősi alapelemet, prin- Magyarországról felajánlott fizikai kated-
cípiumot különböztettek meg: föld, víz, rákat már nem fogadta el.
tűz és levegő. Platon a légkör felső, leg- Lénárd korán elköteleződött a légkör és
zálódott, védelmezte az tisztább rétegét éternek nevezte, ami az elektromosság kutatása mellett. Az 1880-
angol másképp gondolkodókat istenek lakhelye. Anaxagoras (†Kr.e. 428) as években hidroelektromos vizsgálatokat
(Dissenters) és a francia forradalmárokat az étert a tűzzel azonosította. Érdekes, kezdett disszertációjához. Szélcsatornát
is. Kezdetben csak pamfletekben támad- hogy a magyar lég szó három fogalmat is készített, amelyben ő észlelte először
ták, de mikor 1791-ben, Birminghamben tartalmaz: levegő, ég, légkör. A középkor- helyesen a vízcseppek alakját.
felgyújtották a házát, menekülnie kellett. ban az éter közegből a költészet szimboli- Meghatározta a töltés szeparációját meg-
Ő sem lehetett próféta a saját hazájában. kus fogalmává nemesült. Láthattuk, hogy határozó tényezőket a folyadékok porlasz-
Francia állampolgárságot kapott, de 1793- a XVIII. századi kísérletező alkimisták a tása során. A vízcseppek elektromos tölté-
ban tovább emigrált az Egyesült tűz és levegő viszonyát, kölcsönhatását sének aerodinamikai hatásra történő szét-
Államokba, ahol élvezte választott hazája vizsgálták. Jól sejtették, hogy a levegő válását később Lénárd-effektusnak nevez-
és Thomas Jefferson elnök megbecsülését nem egységes: Priestley szerint flogisztont ték el.
is. Pennsylvaniában hunyt el 1804-ben. tartalmaz, Lavoisier bizonyította, hogy 1892-1894 között asszisztense volt
Az oxigén felfedezésének centenáriumi oxigént. A flogiszton cáfolata után, az Heinrich Hertznek, aki kimutatta az
kollokviuma vezetett az Amerikai Kémiai újkorban az éter ’visszaszivárgott’ a lég- elektromos hullámokat, de mágneses tér-
Társaság megalakulásához 1876-ban. körbe és a tudományba. Az újkori fizika ben nem tudta azokat eltéríteni.
Legrangosabb kitüntetésüket, a Priestley éterelméletei olyan közeget, a teret kitöltő Lénárdnak a középiskolában elsajátított,
Medal-t, 1922 óta adják ki. Az alkímia anyagot, mezőt feltételeznek, amely köz- jobb vákuumtechnikával sikerült eltéríte-
korában gyökerezett, elvhű, protestáns vetíti az elektromágneses vagy gravitációs ni a katódsugarakat és így bizonyítani
Priestley élete végéig kitartott a flogiszton erő terjedését. negatív töltésüket. A vákuumcsövön lévő
fikciója mellett. Priestley ’racionális Lénárd Fülöp (3. ábra) 1862-ben szüle- apró lyukra vékony alumíniumfóliát
kereszténysége’ ötvözte a tudományt és tett a magyar-német nyelvű Pozsonyban. helyezett és ezen a Lénárd-ablakon,
vallást. Ellentmondásos életművét jól jel- Palló Gábor mélyrehatóan feltárta életraj- ahogy később elnevezték, kivezette a
zát, tudományos eredményeit és konflik- katódsugarakat a levegőre (4. ábra).
3. ábra. Philipp Lenard (1905 körül). tusainak lélektani hatását. Itt csak olyas- Megállapította, hogy a katódsugarak
mikre térünk ki, ami a jelen írás szem- elnyelése egyenesen arányos az elnyelő
pontjából fontosnak tűnik. A magyar anyag sűrűségével. Feltételezte, hogy a
nyelvű főreáliskolában patikus(!) kémia- fólia egyes atomjai között szabad térnek
tanára és kísérletei mély benyomást tettek kell lennie, a katódsugár pedig ennél
Lénárdra. Aztán megszállott kísérletező kisebb negatív töltésű részecskékből,
fizikus lett: fizikatanárával, Klatt Virgillel elektromos kvantumokból áll. Dynamid
két cikket is írtak a foszforeszcenciáról. Ez elmélete szerint (1903) az atom belsejé-
a jelenség mai tudásunk szerint olyan nek is csak kis része átjárhatatlan. Ezek a
fotolumineszcencia, amelyben a foszfo- részek neutrálisak, pozitív és negatív
reszkáló anyag az elnyelt fény fotonjait részecskék (utóbbiak későbbi nevén
késleltetve sugározza ki. (Lásd még elektronok) kötött rendszerei, amelyek-
Pálinkás Gábor „Világító Molekulák” című nek intenzív erőtere van. Dynamidoknak
cikkét: Kémiai Panoráma 21. szám, nevezte őket (5. ábra). Ez az atommodell
10-14). Fizikatanárával, Klattal szikrain- és elmélet volt a Rutherford-féle atom-
duktort is készített. Ezzel állított elő nagy- modell alapja és ez vezette J.J.
feszültségű váltóáramot és elektromágne- Thompsont 1897-ben a tömeg/töltés
ses teret, még később, katódsugár kutatá- arány meghatározásához és az elektron
sai során is. Budapesten fizikát és kémiát felfedezéséhez. Ez az arány a modern
tanult, Than Mór előadásait hallgatta. tömegspektrometria alapjául szolgál.

20 22. szám, 2020. évfolyam 2. szám Kémiai panoráma