Page 12 - No21
P. 12

a természet érdeKes moleKulái




























                                            A királis molekulapárok, azonos összetételű, de egymással fedésbe nem hozható
                                            tükörképi szerkezetek olyan viszonyban vannak egymással, mint a jobb és bal
                                            kéz.

                                            + kölcsönhatás erőssége miatt az ATP a   mériája felelős a fény színének kialakulásá-
                                            sejtben többnyire Mg komplexként létezik.  ért. A molekulának a közeg savasságától
                                              Először a bogár luciferáza szubsztrátot   függően két formája (tautomerje) a keto-
                                            képez a trifoszfát nukleotiddal. A szubsztrát   és enol-forma fordul elő. Savas közegben a
          főleg trópusi gombafaj            az enzim aktív helyéhez kapcsolódva rövid   piros fényt emittáló keto-forma, míg sem-
          biolumineszcenciája ismert. Hazánkban   életű komplexet hoz létre, amely növeli a   leges és lúgos közegben a zölden világító
          10 olyan gombafajt tartanak számon,   reakciósebességet. Első lépésben a   enol-forma a jellemző. A magyarázat sze-
          amely képes a fénykibocsátásra. Közülük   D-luciferin a luciferáz enzimhez kötödik és   rint a pH-tól függően az oxiluciferin egyik,
          legismertebb a mérgező világító tölcsér-  D-luciferin-adenozin mono-foszfát és szer-  vagy a másik tautomerje emittálja a fényt,
          gomba. A gomba nappali fényben    vetlen pirofoszfát (PP) képződik. Az addiciós   ezzel meghatározva a kibocsátott szín hul-
          narancssárga színű, sötétben gyenge kék   vegyület képződését magnézium ionok segí-  lámhosszát.
          vagy zöld színű fényt sugároz.    tik. A következő lépésben az addukt az oxi-
           Nézzük meg kissé részletesebben a   génnel reakcióba lépve egy gerjesztett állapo-
          biolumineszcencia jelenségét a szentjá-  tú oxidált terméket, oxiluciferint hoz létre,
          nosbogár példáján. A többi világító élő-  továbbá adenozin-monofoszfát és széndioxid
          lény biolumineszcenciájának mechaniz-  képződik. Mindkét lépést a luciferáz enzim
          musa is hasonló, eltekintve attól, hogy   katalizálja. Az oxiluciferin molekula alapálla-
          más a világító molekula és más enzim   potba történő spontán visszatérését kiséri a
          katalizálja a kémiai reakciót.    fotonemisszió.
                                              Az oxiluciferinből a cisztein aminosav
          A szentjánosbogár                 és egy reciklizáló enzim jelenlétében ismét
          fényemissziójA                    luciferin keletkezik, pótolva ezzel az
          A szentjánosbogár lumineszcenciája egy   elhasznált luciferin molekulát.
          többlépcsős kémiai reakció. A bogár   A nálunk is honos szentjánosbogarak
          tiazolkarboxilsav és benzotiazolil   sárgászöld színű fényt emittálnak. A ter-
          molakularészekből álló D konfigurációjú   mészetben azonban a bogarak által emit-
          királis luciferin molekulája természetes   tált fény színe a zöldtől (I max  = 535 nm) a
          L-aminosavakból keletkezik. A molekula   pirosig (I max  = 630nm) terjed. Az emittált
          biolumoneszcenciájához ATP, Mg+ ion,   fény színének magyarázatára az elmúlt
          oxigén és a reakciókat katalizáló enzim   évtizedekben több javaslat is született, bár
          szükséges. A kétértékű Mg kation kötődése  általánosan elfogadott értelmezés tovább-
          az ATP-hez, megnöveli az ATP kölcsönha-  ra sincs az irodalomban. Az egyik magya-
          tását a különböző fehérjékkel. Az ATP-Mg +   rázat szerint az oxiluciferin szerkezeti izo-

          12   21. szám, 2019. évfolyam 1. szám   Kémiai panoráma
   7   8   9   10   11   12   13   14   15   16   17