Page 10 - No21
P. 10

a természet érdeKes moleKulái





                                    Világító








                            molekulák









                 A színeknek fontos szerepük van a természetben,                 A + B     à     AB*     à     termék + fény
          az élet fenntartásában, reprodukciójában és a védekezésben is.
                                                                                 Élő organizmusokban végbemenő
                A színezés sok esetben segíti az egyedeket egymás              kemilumineszcens reakció esetében a
                                  felismerésében is.                           fényemissziót biolumineszcenciának
                                                                               nevezzük. A jelenséghez víz, fényt kibo-
               z állatvilágban sokszor fordul elő   (fényabszorpció, elektromos tér, mechani-  csátó molekula, energiaforrásként szolgá-
               a figyelmeztető színezés, a ragado-  kai hatás, kémiai reakció, ionizáló hatás,   ló biomolekula (sok esetben adenozin-
         Azók elhárítására is. A színek észle-  stb) energiát nyel el, alapállapotából (S ),   trifoszfát ATP), magnézium vagy kalcium,
                                                                          o
         léséhez azonban napfényre van szükség.   magasabb energiájú gerjesztett energiaál-  oxigén és a reakciót katalizáló enzim szük-
         Mi a helyzet sötétben, amikor a színek   lapotba kerül (S*). Ebből az állapotból   séges. A fényt kibocsátó molekula, a kata-
         nem észlelhetők? A természet gondosko-  több lépcsőben is visszatérhet az alapálla-  lizáló enzim és az energiaforrásként szol-
         dott erről is az evolúció során. Számos   potba. Lumineszcenciáról beszélünk, ha a   gáló biomolekula is eltérőek lehetnek a
         élőszervezet saját fényforrással rendelke-  gerjesztést nem hőenergia okozza és az   különböző világító élőszervezetek eseté-
         zik, képes maga is fény kibocsátására,   utolsó gerjesztett energiaszint és az alap-  ben. A fényt emittáló molekulákat össze-
         lumineszkálásra. Az élőszervezetek fényki-  állapot közötti energiakülönbséget a rend-  foglalva luciferinnek, a katalizáló enzime-
         bocsátása a biolumineszcencia jelensége.   szer a gerjesztést követően foton formá-  ket luciferáznak nevezzük. Amikor az élő-
         A biolumineszcencia az élőszervezetekben   jában sugározza ki.        szervezet világít, a luciferinje oxidálódik,
         (in vivo) lejátszódó kémiai reakciókat   A kemolumineszcencia esetében a   egy gerjesztett állapotú komplex képződik,
         követő fényemisszió, az úgynevezett   molekulák fénykibocsátását kémiai reak-  amely alapállapotba kerülve fotont bocsát
         kemolumineszcencia egyik speciális for-  ció okozza. Két vegyület (A és B) reakció-  ki. Az oxidációt molekuláris oxigén végzi
         mája.                              ba lép és egy gerjesztett állapotú köztiter-  egy enzimkatalizátor molekula segítségé-
           Ha egy atomi, vagy molekuláris rend-  méket (AB*) hoznak létre, mely felbomlik   vel. Általános neve luciferáz.
         szer valamilyen külső hatásra, gerjesztésre   és energiáját fotonok formájában leadja.  Az enzimek biokatalizátorok: gyorsítják
                                                                               a szervezetben lejátszódó kémiai reakciók
                                                                               sebességét. A reakciósebesség növelését
                                                                               az aktiválási energia csökkentésével érik
                                                                               el, a reaktánsok speciális elrendezésével új
                                                                               reakcióútakat nyitnak meg.


                                                                               A fényt kibocsátó
                                                                               élőlények mintegy 80
                                                                               százaléka az óceán
                                                                               felszíne alatt honos


                                                       Kemolumineszcencia

          10   21. szám, 2019. évfolyam 1. szám   Kémiai panoráma
   5   6   7   8   9   10   11   12   13   14   15