Page 11 - No21
P. 11

a természet érdeKes moleKulái





           A biolumineszcenciát okozó kémiai
          reakció, általánosan az alábbi:







           A legtöbb biolumineszcens organizmus
          az óceánban él. A biolumineszcens tengeri
          fajok közé tartoznak a halak, cápák, a
          baktériumok és a medúzák is. Néhány
          biolumineszcens organizmus, mint példá-
          ul a szentjánosbogarak és gombák, a szá-
          razföldön honosak. Édesvízi élőhelyen
          szinte nincsenek biolumineszcens szerve-
          zetek.
           Az egyik ilyen legismertebb
          biolumineszcens jelenség, melyet magunk
          is könnyen megfigyelhetünk erdőkben,
          réteken, nyárközepén, a szentjánosboga-
          rak rajzása, amelyek ilyenkor ezernyi fel-
          villanó zöld lámpásként repkedve nyújta-
          nak látványosságot. A másik, a világ szá-
          mos részén a holdfény nélküli nyári éjsza-
          kákon a partközelben, a tenger felszínén
          megjelenő titokzatos fényjáték, a vízben
          lebegő dinoflagelláta planktonok, a víz
          mozgásának hatására történő kék színű
          ragyogása.
           A saját fényforrás szerepe hasonló a
          nappal látható színekhez, segítséget   van jelen a rajzáskor, a nőstények csak a   csak fokozódik: a mélytengeri élőlények
          nyújt az élőszervezetnek sötétben az éle-  számukra érthető jelzésekre válaszol-  több mint 50 százaléka kék színben
          lem felismerésében, az áldozat vonzásá-  nak.                        ragyog. Miért? Azért, mert a kék fény ter-
          ban, az álcázásban, önvédelemben és   Érdekes egyedülálló jelenség az   jed a legtávolabb a vízben, a hosszabb
          még az egyedek egymás közötti kommu-  állatvilágban a Délkelet-Ázsiában honos   hullámhosszú vörös fény rövid úton
          nikációjában is. A szentjánosbogarak   szentjánosbogár faj hímnemű egyedeinek   elnyelődik a vízben. A vörös fény viszony-
          fényjátéka is kommunikáció, célja a társ   tartós ritmikus szinkronizált villogása. A   lag ritka mind a tengeri, mind a szárazföl-
          vonzása. A hímnemű egyedek röpködve,   kutatók a jelenség okát tanulmányozva   di lények esetében, mivel a hosszabb hul-
          be- és kikapcsolva lámpásaikat morzeje-  arra a következtetésre jutottak, hogy ez   lámhosszú fény gyengébben látható. De
          leket küldenek a nőnemű egyedek felé,   megkönnyíti a saját fajuk hímnemű   néhány állat kihasználta ezt a tényt is.
          remélve, hogy sikerül azok figyelmét   egyedeinek felismerését a nőnemű egye-  Például a mélytengeri régiókban sok hal
          felkelteni. Nagyon gyorsan villognak,   dek számára, kiküszöbölve ezzel más fajok   elvesztette a vörös szín érzékelésének
          mert ez vonzza a nőstényeket. Ha egy   jelzéseinek zavarát.          képességét. Ez hasznos bizonyos fajok
          nőneműt egy hímnemű villogása       A fényt kibocsátó élőlények mintegy 80   számára, vörös színben ragyogva, látha-
          lenyűgöz, akkor egy visszajelzést küld.   százaléka az óceán felszíne alatt honos,   tatlanokká válnak a támadóik számára.
          Minél fényesebb a nőnemű válasza,   több ezer hal-, baktérium-, alga- és féreg-  A szárazföldön, jóval kevesebb fényki-
          annál nagyobb az érdeklődése a    faj, ragyog kék színben, megvilágítva a   bocsátó élőszervezet él. Ahol nappal bősé-
          hímnemű iránt. A szentjánosbogarak   mélytengeri régiókat. A sokféleség ellené-  ges a fény, a biolumineszcencia nem
          mindegyik faja saját egyedülálló színű   re az élőlények fénykibocsátása a legtöbb   előny. A szárazföldi fénykibocsátó élőlé-
          lámpással rendelkezik, amely fajra és   esetben, egy színárnyalatban, kék színben   nyek közül meg kell említeni a szentjános-
          nemre jellemzően a vöröstől a zöldig   történik.                     bogarakon kívül a világító gombákat.  A
          terjedhet. Ha több szentjánosbogár faj   A kék szín megjelenése a mélységgel   világon hozzávetőlegesen 80 kalapos,

                                                               Kémiai panoráma    21. szám, 2019. évfolyam 1. szám  11
   6   7   8   9   10   11   12   13   14   15   16