Page 11 - No21

a természet érdeKes moleKulái

A biolumineszcenciát okozó kémiai
reakció, általánosan az alábbi:

A legtöbb biolumineszcens organizmus
az óceánban él. A biolumineszcens tengeri
fajok közé tartoznak a halak, cápák, a
baktériumok és a medúzák is. Néhány
biolumineszcens organizmus, mint példá-
ul a szentjánosbogarak és gombák, a szá-
razföldön honosak. Édesvízi élőhelyen
szinte nincsenek biolumineszcens szerve-
zetek.
Az egyik ilyen legismertebb
biolumineszcens jelenség, melyet magunk
is könnyen megfigyelhetünk erdőkben,
réteken, nyárközepén, a szentjánosboga-
rak rajzása, amelyek ilyenkor ezernyi fel-
villanó zöld lámpásként repkedve nyújta-
nak látványosságot. A másik, a világ szá-
mos részén a holdfény nélküli nyári éjsza-
kákon a partközelben, a tenger felszínén
megjelenő titokzatos fényjáték, a vízben
lebegő dinoflagelláta planktonok, a víz
mozgásának hatására történő kék színű
ragyogása.
A saját fényforrás szerepe hasonló a
nappal látható színekhez, segítséget van jelen a rajzáskor, a nőstények csak a csak fokozódik: a mélytengeri élőlények
nyújt az élőszervezetnek sötétben az éle- számukra érthető jelzésekre válaszol- több mint 50 százaléka kék színben
lem felismerésében, az áldozat vonzásá- nak. ragyog. Miért? Azért, mert a kék fény ter-
ban, az álcázásban, önvédelemben és Érdekes egyedülálló jelenség az jed a legtávolabb a vízben, a hosszabb
még az egyedek egymás közötti kommu- állatvilágban a Délkelet-Ázsiában honos hullámhosszú vörös fény rövid úton
nikációjában is. A szentjánosbogarak szentjánosbogár faj hímnemű egyedeinek elnyelődik a vízben. A vörös fény viszony-
fényjátéka is kommunikáció, célja a társ tartós ritmikus szinkronizált villogása. A lag ritka mind a tengeri, mind a szárazföl-
vonzása. A hímnemű egyedek röpködve, kutatók a jelenség okát tanulmányozva di lények esetében, mivel a hosszabb hul-
be- és kikapcsolva lámpásaikat morzeje- arra a következtetésre jutottak, hogy ez lámhosszú fény gyengébben látható. De
leket küldenek a nőnemű egyedek felé, megkönnyíti a saját fajuk hímnemű néhány állat kihasználta ezt a tényt is.
remélve, hogy sikerül azok figyelmét egyedeinek felismerését a nőnemű egye- Például a mélytengeri régiókban sok hal
felkelteni. Nagyon gyorsan villognak, dek számára, kiküszöbölve ezzel más fajok elvesztette a vörös szín érzékelésének
mert ez vonzza a nőstényeket. Ha egy jelzéseinek zavarát. képességét. Ez hasznos bizonyos fajok
nőneműt egy hímnemű villogása A fényt kibocsátó élőlények mintegy 80 számára, vörös színben ragyogva, látha-
lenyűgöz, akkor egy visszajelzést küld. százaléka az óceán felszíne alatt honos, tatlanokká válnak a támadóik számára.
Minél fényesebb a nőnemű válasza, több ezer hal-, baktérium-, alga- és féreg- A szárazföldön, jóval kevesebb fényki-
annál nagyobb az érdeklődése a faj, ragyog kék színben, megvilágítva a bocsátó élőszervezet él. Ahol nappal bősé-
hímnemű iránt. A szentjánosbogarak mélytengeri régiókat. A sokféleség ellené- ges a fény, a biolumineszcencia nem
mindegyik faja saját egyedülálló színű re az élőlények fénykibocsátása a legtöbb előny. A szárazföldi fénykibocsátó élőlé-
lámpással rendelkezik, amely fajra és esetben, egy színárnyalatban, kék színben nyek közül meg kell említeni a szentjános-
nemre jellemzően a vöröstől a zöldig történik. bogarakon kívül a világító gombákat. A
terjedhet. Ha több szentjánosbogár faj A kék szín megjelenése a mélységgel világon hozzávetőlegesen 80 kalapos,

Kémiai panoráma 21. szám, 2019. évfolyam 1. szám 11