Page 10 - No20

A TERMÉSZET ÉRDEKES MOLEKULÁI

ízes molekulák

Az íz az emberek és az állatok öt klasszikus érzékének egyike. Az érzékek – a látás, hallás, tapintás,
szaglás és az ízlés – rendeltetése a közvetlen környezet természetének felismerése és ehhez történő
alkalmazkodás elősegítése. Míg a látást, hallást és tapintást fizikai jelenségek (fényhullámok,
nyomáshullámok és fizikai nyomás) teszik lehetővé, az íz és a szag alapvetően kémiai érzékelések.

z élőlények szaglás és az ízérzé-
kelés során kemoreceptorok
Asegítségével szereznek informá-
ciót környezetük vegyi összetételéről. A
különbség a kettő között az, hogy a szag-
lás főként a távoli ingerek érzékelése, az
ízlelés kemoreceptorai pedig közvetlen
kapcsolatot teremtenek az inger forrásá-
val. Az ingerek hatására minden esetben
idegi impulzusok keletkeznek az érzék-
szervi válaszrendszerekben. Ezek az
idegi impulzusok váltják ki az agyban az
íz érzetét. Az impulzusok energiája az
érzékszervi válaszrendszerek erősítő
mechanizmusa miatt minden esetben
nagyságrendekkel nagyobb, mint a
kiváltó inger energiája. Az ingerekre
adott válasz gyors, például az íz 50 milli- lésben, mivel a rágás során jobban fel- ek (polipok, tintahalak) karjain, a szívó-
szekundumon belül észlelhető. tárják a táplálék kémiai összetételét. A korongokon, számtalan kemoreceptor
Az emberek esetében az ízek nagyon kétéltűek, hüllők, és a madarak nem ül. A rovarok többségének a csápján,
gyakran erős érzelmekkel társulnak, rágják meg a táplálékot. szájszervein és ajaktapogatóin helyez-
intenzív örömöt és kellemetlenséget is kednek el az íz érzékelő kemorecepto-
okozhatnak. Az ízek kapcsolata az Az íz érzékelése rok, amelyek lepkéknél a lábon, illetve a
érzelmekkel, az evolúció során alakult tojócsövön is előfordulnak.
ki. Az íz érzete a túléléshez és a táplálé- Minden állat rendelkezik valamilyen A harcsa szájszegletének közelében 2
kok felismeréséhez nyújtott segítséget. kémiai érzékelő rendszerrel, még az egy- hosszú, az alatt alul 4 rövidebb bajusz-
A keserű vagy savanyú ízek a mérgező, sejtű amőbák is, amelyek képesek speci- szálat találunk, amelyeken szintén ízlelő
ehetetlen növények, vagy a rothadó ális vegyületek érzékelésére és el is moz-
fehérjében gazdag táplálékok indikáto- dulnak irányukba. Az ízlelő receptorok
rai. Az édes és a sós ízek legtöbbször a elhelyezkedése az állatok esetében igen
tápanyagokban gazdag élelem jelei. Az változatos lehet. Bár a legtöbb esetben a
evolúció során az állatvilágban az íz fel- száj körül csoportosulnak, számos eset- Az ízek kapcsolata
ismerésének jóval nagyobb szerep ben elszórtan az egész test felületén az érzelmekkel,
jutott, mint az emberek esetében. Az íz- megtalálhatóak. A csigák esetében pél- az evolúció során
érzékenység mértéke eltérhet az egye- dául a fej tapogatói különösen sok
dek között és a fajok között még kemoreceptort hordoznak, de a test alakult ki.
nagyobb különbségek is felléphetnek. egyéb részein is megtalálhatóak. A
Az emlősök különösen kitűnnek az ízle- puhatestűek egyik osztálya, a lábasfejű-

10 20. SZÁM, 2018. ÉvfOLyAM 2. SZÁM KÉMIAI pAnORÁMA