Page 7 - No20

nének (Acceleration and trapping of
particles by radiation pressure, A.
Ashkin, Physical Review letters, 1970,
24, 156-159). Később felismerte, hogy a
részecskék a lézersugárral rögzíthetők
(Optical trapping and manipulation of
single living cells using infrared laser
beams, A, Ashkin, J. M. Dziedzic,
Berichte Bunsenges. Phys. Chem. 1989,
93, 254-260). Ashkin kimutatta, hogy
micrometer méretű szemcsék a fénysu-
gár legintenzívebb részére vándorolnak,
8. ábra.
A ma “optikai csipeszként” ismert
módszert Ashkin baktériumok, virusok
és élő sejtek mozgatására tudta felhasz-
nálni. A módszer fokozatos fejlesztése
révén ma már sokrétűen alkalmazzák:
pl. elválasztják az egészséges vérsejteket
a betegektől diagnosztikai célból, vagy
nanoméretű anyagokat alakítanak át
kívánt formára.

OrvOsi NObel-díj
A rákkutatás területén elért eredményei-
ért két tudós, az amerikai James P.
Allison és a japán Tasuko Honjo kapja
az idei orvosi-élettani Nobel-díjat
„Miért kap az ember rákot?” kérdezte
egy riporter Klein Györgytől, a
Karolinska Intézet (Stockholm) neves
kutatójától. „Az igazi kérdés az, hogy
miért nem kapunk rákot valamennyi- 6. ábra. 1. intenzív lézerfény jut az optikai rácsra, 2. a fény energiája drámaian
en?” felelte. „Sokunkat megvéd az csökken, így nem teszi tönkre az erősítőt, 3. A lézerpulzus energiáját az erősítő
immunrendszerünk”. Hogy a betegeket megnöveli, 4. a rács a lézerpulzus energiáját drámai mértékben megnöveli (royal
miért nem védi meg, erre a kérdésre Swedish Academy of Sciences).

Kémiai panoráma 20. szám, 2018. évfolyam 2. szám 7