Page 30 - No18

a természet érdeKes moleKulái
d

függvényében. Az antocianidok savas
pH-n vöröses, lúgos pH-nál kékes színű-
ek, a semleges kémhatásnál lila színűek
lesznek Amennyiben az élőszervezetek
színének kialakításában több pigment
molekula is részt vesz, az eredő szín a
vegyületek összhatásának lesz az eredmé-
nye. Tipikus példák erre a különböző
helyeken termelt, eltérő érettségű szőlők
és a belőlük származó borok színének A színek érzékelése egymással szemben helyezkednek el a
eltérése is. Mi az oka annak, hogy egy tárgyat színes- színkörön.
Az anyagok színének kialakításában a nek látunk? A tárgyak színe a látható tar- Ha a spektrum ibolya része abszorbeá-
fény és anyag kölcsönhatásakor fellépő tományba eső elektromágneses sugárzás lódik akkor a sárga fény lesz az észlelt. Ha
több jelenség is szerepet játszhat. Ilyenek és az anyag kölcsönhatásának következ- a kék vagy a zöld nyelődik el, akkor a
az abszorpció, reflexió, diszperzió, szórás, ménye. Mi történik, amikor látható fény narancs, illetve vörös szín lesz megfigyel-
interferencia, diffrakció jelenségei vagy a éri egy objektum felületét? hető. A reflektált rész szemünkbe jut és
molekulák vibrációja és rotációja, továbbá A látható fény energiaspektruma a kölcsönhatásba lép a szemünk
a színcentrumok jelenléte is. Tekintettel következő sorrendben növekszik: (kis szenzorjainak molekuláival, melyek infor-
az élőszervezetek színének kialakulásában energia) vörös, narancs, sárga, zöld, kék, mációt küldenek az agyunknak és a színt
fontos szerepet játszó természetes szerves ibolya (nagy energia), azonosítani fogjuk.
molekulákra, a színképződés jelenségének A kérdés tehát az, miért van, hogy a
vizsgálatában csak az abszorpcióra és ref- fény bizonyos hullámhosszú komponensei
lexióra fogunk korlátozódni. A szórás, abszorbeálódnak, mások pedig nem?
diszperzió és interferencia jelensé-gek Ezt az objektum molekuláinak szerkeze-
által kiváltott színeket szerkezeti szí- te (elektronszerkezete) határozza meg. A
neknek nevezzük. Ilyen eredetű színek legegyszerűbb szervetlen vegyületek, ame-
esetében, ha változik a szerkezet, a szín is lyek kevés kötést és kevés funkcionális
változni fog. Ezen alapszik egy érdekes csoportot tartalmaznak, nem abszorbeál-
jelenség, bizonyos madaraknak színvál- ják a látható fényt, így színtelennek vagy
toztató képessége is (kolibri). A madár fehérnek tűnnek. A bonyolultabb moleku-
tollazatának szerkezetéről szórt fény színe lák, ezek közül különösen azok,
megváltozik, ha megváltoztatja szárnyá- amelyeknek több konjugált kettős kötése
nak szerkezetét, felfújja begyét, vagy van, színesek lesznek.
kitárja szárnyait.
Az állatok jóval színesebbnek látják a
természetet, mint mi. Bár a színérzékelé-
sünk a legfejlettebb az emlősök között, a Ha a fény minden hullámhosszon ref-
spektrum kisebb részét látjuk, mint sok lektálódik, ekkor fehérnek, ha minden
madár, hüllő, rovar és hal. Szemünk a lát- hullámhosszon elnyelődik, akkor feketé-
ható fény három alapszínére kék, sárga, nek észlejük a tárgyat. Ha teljesen áthalad
vörös fényre érzékeny. Valamennyi szín a tárgyon, akkor színtelen lesz (üveg).
a vörös, a sárga és a kék keverésével áll Abban az esetben, ha bizonyos hullám-
elő. A zöld szín a kék és a sárga keveréke, hosszú komponensei elnyelődnek, az a Konjugált kettős kötéses rendszereknek
az ibolya a kék és a piros keveréke. Egyes része, amely nem nyelődött el reflektálód- nevezzük azokat a szerkezeteket, ame-
rovarok azonban képesek ultraibolya ni fog. A reflektált fény hullámhossza ala- lyekben az egyes kötések (σ-kötés) és a
fényt is látni. A madarak a fény négy kítja ki a tárgy színét. Megjegyzendő, hogy kettős kötések (π-kötés) felváltva köve-
alapszínét képesek megkülönböztetni, a reflektált fény az elnyelt kiegészítő színe tik egymást a szénatomok láncában.
látásuk az ultraibolya hullámhosszakig lesz. Akkor kiegészítő színpár két színes A szigma-kötés (σ-kötés) olyan kova-
terjed. Ez a képességük sokkal fény, ha keveredésükből fehér fény jön lens kötés, amelyben a kémiai kötést lét-
érzékenyebb színérzékelést biztosít létre. (Festékek esetében a kiegészítő szín- rehozó elektronpár a kötés tengelyére
számukra. Egyes rovarok látása még párokat a vásznon összekeverve szürke nézve forgásszimmetrikus molekulapá-
ennél is részletesebb, képesek ultraibolya szín alakul ki.) A komplementer színpárok lyán helyezkedik el. A pi-kötés
fényt is érzékelni.
30 18. szám, 2017. évfolyam 2. szám Kémiai panoráma Kémiai panoráma 18. szám, 2017. évfolyam 2. szám 30