Page 24 - No2
P. 24

KÉT ÉS FÉL DIMENZIÓS GOMBOLYAGOK




                 A FEHÉRJÉK KÜLÖNÖS






                 DINAMIKÁJA




                 Hacsak nem eszünk túl sok gyorsételt, testünk szárazanyagának              fehérjéknek természetes (vizes) környeze-
                 zömét a fehérjék alkotják. A fehérjék építik fel bőrünket,                 tükben sajátos tulajdonságaik vannak:
                 izmainkat, vörös vérsejtjeinket, sőt még a csontjaink legnagyobb      A hűtésre legombolyodva kitágulnak, míg
                 részét is. A fehérjék aminosavak láncolatai, és a legtöbb fehérje    nyomás alá helyezve ismét kibomlott formájukat
                                                                                      veszik fel. Amikor pedig összegombolyodnak, ez
                 kétféle állapotban fordul elő: vagy összegombolyítva egymáshoz
                                                                                      gyorsabb folyamat, mint szinte bármely más kémiai
                 szorosan illeszkedő aminosavakkal, vagy kibomlott állapotban
                                                                                      reakció szobahőmérsékleten, és ezt egy „különleges
                 lazán nyújtott lánc formájában. Rendszerint a gombolyodott           kinetika” határozza meg. Hogyan lehet mindezt úgy
                 természetes állapotú fehérje végzi a biokémiai munka zömét
                 segítve mozgásunkat, vagy táplálékunk megemésztését.                   Melyik anyag
                                                                                       tágul, ha lehűtjük,

                                                                                       vagy nyomás alá
                                                                                                  helyezzük?

                                                                            1.
                                                                                      megmagyarázni, hogy közben ne kerüljünk ellent-
                                                                                      mondásba a termodinamika második „szent” törvé-
                                                                                      nyével?
                                                                                         Lézerkísérletek és számítógépes szimulációk
                                                                                      megmagyarázzák ezt a furcsa viselkedést, de azért
                                                                                      marad elég rejtély még a kutatók eljövendő generáci-
                                                                                      ói számára is.
                                                                                        Vegyük például az apomioglobint, ami egy hem
                                                                                      molekulával egyesülve a hús vörös színét adó
                                                                                      fehérjét, a mioglobint hozza létre!



                                                                                           Az ábra felső részén az apomioglobin
                                                                                      1. kibomlott fehérjeláncát, míg alul a számító-
                                                                                      géppel modellezett összegombolyodott formát látjuk.
                                                                                      Ahelyett, hogy minden atomot megmutatnánk, csak
                                                                                      a lánc elhelyezkedését ábrázoltuk. A kétféle forma
                                                                                      létét úgy igazolhatjuk, hogy a fehérje vizes oldatán
                                                                                      keresztül átbocsátunk egy ultraibolya hullámhosszú-
                                                                                      ságú lézernyalábot és megvizsgáljuk a minta által
                                                                                      kibocsátott fényt (fluoreszcencia). A fluoreszcencia a
                                                                                      triptofán aminosavegységtől származik, amelyik
                                                                                      elnyeli az ultraibolya fényt és hosszabb hul-
                                                                                      lámhosszon visszasugározza. Amikor az összegom-
                                                                                      bolyodott fehérje kibomlik, megváltozik a fluoresz-
                                                                                      cencia színe. 1

                 24   I. ÉVFOLYAM 2. SZÁM, 2009     KÉMIAI PANORÁMA
                 24   I. ÉVFOLYAM 1. SZÁM, 2009     KÉMIAI PANORÁMA



                                                                                                                     9/18/09   1:34 PM
          24-26 A fehérje.indd   24                                                                                  9/18/09   1:34 PM
          24-26 A fehérje.indd   24
   19   20   21   22   23   24   25   26   27   28   29