Page 21 - No2

RADIOAKTÍV HULLADÉKOK KEZELÉSE

sa és újrafelhasználása, vagy a hulladék térfogatá- HULLADÉKKEZELÉSI MÓDSZEREK
nak csökkentése hatékonyabb csomagolással. hulladék-típus kezelési módszer hulladékáram térfogatcsökkentési tényező
A hulladékfeldolgozási műveletek célja a bizton- folyékony kémiai nedves iszapok 0-100
ság és/vagy a gazdaságosság javítása a hulladék jel- hulladékok lecsapatás száraz szilárd 200-10 000
lemzőinek megváltoztatása révén. Ez történhet a ioncsere folyadékok 500-10 000
hulladék térfogatának csökkentésével, a radioizo- bepárlás folyadékok 1 000-10 000
tópok hulladékból történő eltávolításával, ill. a hul- (a sótartalomtól
ladék összetételének megváltoztatásával. Az úgyne- függően)
vezett kondicionálási műveletek segítségével szállí- szilárd préselés vegyes
tásra, tárolásra és/vagy végleges elhelyezésre alkal- hulladékok (10-50 t nyomóerő) préselhető 2-10
mas hulladékcsomagot lehet előállítani. A kondicio- hulladék
nálás fogalmába tartozik a hulladék szilárd formára (szűrők, papír,
alakítása, konténerekbe való zárása, és – amennyi- rongy, műanyag)
ben szükséges – kiegészítő csomagolás alkalmazá- szuperkompaktálás vegyes hulladék 10-20
sa. (1000-2000 t nyomóerő)
égetés (szűrők, papír, 50-200
rongy, műanyag,
fa, gumi,
állati tetemek)

A hulladékcsomagok térfogata csökkenthető a eltávolításával, ill. a hulladék összetételének meg-
kötőanyag (mátrix) elhagyásával, a folyékony hulla- változtatásával. A hulladékkezelést megelőző leg-
dék kiszárítással történő szilárdításával, a szilárd gyakoribb műveletek a gyűjtés, hulladékválogatás,
hulladék nagy nyomóerővel való tömörítésével, kémiai beállítás és dekontaminálás. A legjellem-
illetve a szerves anyagok elégetésével vagy pirolízi- zőbb hulladékkezelési módszereket és az elérhető
ses hamvasztásával, majd ezt követően a hamu térfogat-csökkentési tényezőket a fenti táblázat
tömörítésével. mutatja.
A fenti hulladékkezelési és kondicionálási módo-
kon túl, néhány speciális és innovatív technológia BIZTONSÁGI ALAPELVEK
kifejlesztése is folyamatban van, amelyekkel a szok- A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ)
ványostól eltérő hulladékok feldolgozását igyekez- szabványai szerint a „biztonság” az ember és kör-
nek megoldani. Ezek közül az egyik az üvegbe ágya- nyezete védelmét jelenti a létesítmények és tevéke-
Gránitba rejtett tároló zás. Az Orosz Föderációban próbálkoznak ilyen jel- nységük által előidézett ionizáló sugárzás kockáza-
legű kondicionálással, de nem atomerőművi hulla- taival szemben.
A folyékony hulladékok kezelésére kémiai lecsa- dékok esetében. A hulladék végleges elhelyezésének a biztonságát
patást, elpárologtatást, ioncserét és membrán tech- A hulladékfeldolgozási műveletek, melyek célja a az egyéni dózis vagy az egyéni kockázat, valamint
nikás leválasztást alkalmaznak. A kondicionálás biztonság és/vagy a gazdaságosság javítása, előke- az érintettek száma alapján kell értékelni. A hulla-
többnyire cementbe, bitumenbe vagy polimerbe zelés, kezelés és kondicionálási szakaszokra bont- dék elhelyezés biztonságának mérésére különböző
ágyazást, ill. vékony falú acél, vagy vastag falú ható. Ez történhet a hulladék térfogatának csök- mérőszámokat használnak. A leginkább elterjedt
betonkonténerbe helyezést jelent. kentésével, a radioizotópok hulladékból történő jelzőszám a tárolókból kijutó anyag emberre gyako-
rolt hatását (sugárterhelését) számszerűsítő dózis.
Végső elhelyezés A hulladéktárolóktól megkövetelt biztonság szintjé-
A radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére vonatkozó sugárvédelmi követelményeket a re jelenleg nemzetközileg a 100 μSv/év effektív
16/2000 (VI.8.) EüM rendelet írja elő: dózis értéket javasolják.
A radioaktív hulladékok elhelyezését csak olyan formában és olyan telephelyen lehet engedélyezni, A legtöbb országban a radioaktív hulladék keze-
hogy az ne okozzon elfogadhatatlan kockázatot a társadalomnak, ne tegyen kárt emberi életben, és ne lésére és végleges elhelyezésére vonatkozó szabá-
ártson a jelen, illetve jövő generáció egészségének és ne károsítsa az emberi környezetet és az emberi lyozást a nemzetközi sugárvédelmi és sugárbizton-
javakat. sági előírások figyelembevételével törvényesítik. Az
A létesítmény közvetlen környezetében lakók nem kaphatnak évente nagyobb effektív dózist, mint ENSZ és több más nemzetközi testület is rendsze-
100 μSv/év (Magyarországon a háttérsugárzás – azaz a sugárzás, ami mindenkire hat - átlagos érétke resen közread szabványokat a sugárvédelem és a
kb. 300 μSv/év) radioaktív hulladékkezelés területén.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség először

21
21
KÉMIAI PANORÁMA I. ÉVFOLYAM 2. SZÁM, 2009 21
21
21
SZÁM,
2009
2.
PANORÁMA
KÉMIAI
ÉVFOLYAM
I.
9/18/09 1:32 PM
19-23 radioaktív.indd 21 9/18/09 1:32 PM
19-23 radioaktív.indd 21