Page 23 - No2

RADIOAKTÍV HULLADÉKOK KEZELÉSE

A hulladéktárolók alapvetően két nagy csoportba matematikai modellek segítségével értékelik az Ha a telephely és az ott megvalósítani kívánt
sorolhatók, úm. felszín közeli, illetve nagyobb mély- egyes forgatókönyvek következményeit, és az üze- elhelyezési technológia az elemzés során olyan
ségben kialakított létesítmények. Radioaktív hulla- meltetőkre, ill. a lakosságra számított sugárterhelés eredményeket ad, amelyek a hatósági korlátot
dékok felszín közeli elhelyezése azt jelenti, hogy a értékeit összevetik a hatóságilag rögzített korlátok- nem haladják meg, akkor biztonsági szempontból
hulladék csomagokat a felszínen, vagy pedig kal. Mind a forgatókönyvek kiválasztása során, az adott megoldás elfogadható. Ezen túlmenően
néhányszor tíz méterrel a felszín alatt kialakított mind pedig a matematikai modellekben használt további megfontolások tárgya lehet lakossági elfo-
vágatokban vagy kamrákban helyezik el. A felszín feltételezések, megközelítések, és adatok rögzítése- gadási, költségtakarékossági, vagy más, a tároló
közeli elhelyezésre elsősorban olyan radioaktív hul- kor arra kell törekedni, hogy a várható sugárterhe- üzemeltetését, lezárását befolyásoló (bányabizton-
ladékok jöhetnek számításba, melyek rövid élettar- lést a valós viszonyoknál súlyosabb következmé- ság, környezeti rehabilitáció, üzem közbeni vissza-
tamú radionuklidokat tartalmaznak. nyekkel jellemezzék (ezt konzervatív megközelítés- nyerhetőség stb.) szempont.
A radioaktív hulladékok elhelyezésének másik nek nevezik).
lehetősége, hogy rendszerint több száz méterrel a RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK
felszín alatt, stabil geológiai formációban való táro- A hazai hulladékkezelés gyakorlatában – bele-
lótér kialakítással biztosítják a radionuklidok hosz- Matematikai értve a paksi atomerőmű hulladékkezelési tevé-
szú távú izolációját a bioszférából. Ezt a megoldást modellek segítségével kenységét és a püspökszilágyi hulladékfeldolgozó
geológiai elhelyezésnek nevezik. és -tároló több mint 30 éves üzemét – a környeze-
A radioaktívhulladék-elhelyezés biztonságát értékelik az egyes tet érintő rendkívüli esemény nem történt.
úgynevezett biztonsági értékeléssel lehet meghatá- Nemzetközi vonatkozásban sem történt kis és
rozni. Ez egy olyan komplex és iteratív tevékeny- forgatókönyvek közepes aktivitású hulladékok kezelése és elhelye-
ség, amely a tervezett elhelyezési rendszer jövőbeli következményeit” zése kapcsán súlyos radiológiai üzemzavar vagy
hatásait vizsgálja az emberi egészség és a környe- baleset. Természetesen történhettek – még ha nem
zet védelme szempontjából. Az elemzés során érté- is publikálták – olyan „hagyományos” ipari balese-
kelik az egyes jellemzők kölcsönhatását, az elhelye- tek, melyek nehéz tárgyak mozgatásakor, emelése-
zési rendszert érintő különböző események követ- kor fordulhatnak elő. Ugyancsak előfordulhatnak
kezményeit, ill. a rendszerből esetleg kiszabaduló A hulladékban lévő radioizotópok természeti (előfordulhattak) geológiai hulladéktároló kialakí-
radioaktív izotópok terjedési útvonalait. Ha a több hatások, ill. emberi beavatkozások következtében tása során a bányászati tevékenységgel összefüggő
száz éves elszigetelés követelményéből indulunk juthatnak ki a tárolóból. A természeti folyamatokat balesetek. (Franciaországban a Buri-i kutató labo-
ki, akkor a vizsgált időszak alatt feltételezhető ese- két kategóriába sorolják: olyan izolált események, ratórium aknakihajtása során történt halálos bal-
mények és kölcsönhatásaik száma rendkívül nagy melyek önmagukban vagy együttesen hatva a gátak eset, ám ennek semmi köze nem volt a radioaktív
lehet. Valamennyi eseményt és kölcsönhatást egye- hatásfokának csökkentését okozhatják, illetve a anyagokhoz, hiszen ott pl. sosem lesz radioaktív
dileg figyelembe venni szinte lehetetlen. Ezért a tárolóban vagy annak környezetében végbemenő hulladék.) Olyan technológiáknál ahol magas
biztonsági értékelésben olyan körülményeket és olyan lassú folyamatok, melyek fokozatosan, de hőmérsékleten történik a hulladék kondicionálása
eseményláncokat kell vizsgálni, amelyek valószínű- elkerülhetetlenül a gátak sérüléséhez vezetnek, ami (bitumenezés, polimerbe ágyazás stb.) előfordultak
leg tartalmazzák a várható történések több válto- pedig a hulladék kijutását eredményezheti. Ezek kisebb tűzesetek.
zatát. Ezeket az eseményláncokat nevezik a vizsgá- definíció szerint az ún. normál fejlődéstörténeti Átmeneti tároláskor a legnagyobb potenciális
latok során alkalmazott forgatókönyveknek. A biz- eseménysorok, melyek a rendszer legvalószínűbb – veszély a tűzeset lehet, ám erre a tárolók tervezése-
tonsági értékelés során így első lépésként különbö- egyben tervezett – viselkedését, fejlődéstörténetét kor és üzemeltetésekor fokozott figyelmet szentel-
ző forgatókönyveket állítanak össze, a jellemzésük- írja le. Ezt többnyire determinisztikus megközelí- nek.
höz és leírásukhoz szükséges műszaki-tudományos téssel szokás modellezni. Radioaktív hulladékok szállítása során hazánk-
megfontolásokkal együtt. A forgatókönyv-elemzés A valószínűségi alapú megközelítés lehetővé ban soha semmilyen, a környezetet érintő baleset
célja azon eseménysorok azonosítása, melyek az teszi, hogy a modell működési tartománya elég tág nem történt. A nemzetközi irodalomban sem lehet
érintett egyének sugárterheléséhez vezethetnek. A viszonyok között változzon ahhoz, hogy a legvaló- találkozni túl sok esettel. Baj akkor történhet
forgatókönyv-elemzés a tervezett hulladéktárolóra, színűbb viselkedéstől való eltéréseket is magában (akkor is csak lokalizált környezeti hatással), ha
a befogadó kőzetre és a telephelyre vonatkozó jel- foglalja. Az ezeket is meghaladó eltérésekre (extrém folyékony radioaktív hulladékot szállítanának. Ez
lemzők, események és folyamatok (angol rövidítés- paraméterértékek), illetve olyan kiemelt jelentősé- pedig nem szokás. A hulladékot mindig szilárdított
sel FEP) katalógusán alapulnak. gű szituációkra, jellemzőkre, amelyekre vonatkozó- állapotban szállítják.
Ezt követően – a telephely jellemzőire, a hulla- an részletesebb elemzéseket kívánnak végezni,
dékok és mesterséges korlátok rendszerére, ill. a alternatív forgatókönyveket definiálnak. Ezek a
környező bioszférára elvégzett adatgyűjtés és adat- szakirodalomban „mi van, ha” (what if) típusú szá-
Összeállította: Dr. Ormai Péter főmér-
értékelés eredményeinek felhasználásával – össze- mításoknak nevezik. E kalkulációk lényege, hogy a
nök (Radioaktív Hulladékokat Kezelő
állíthatók azok a matematikai modellek, amelyek a rendszer lehetséges szélsőséges viselkedéséről is
Közhasznú Nonprofit Kft.)
forgatókönyvek várható kimenetelét jellemzik. A információt lehessen szerezni.
KÉMIAI PANORÁMA I. ÉVFOLYAM 2. SZÁM, 2009 23

9/18/09 1:33 PM
19-23 radioaktív.indd 23
19-23 radioaktív.indd 23 9/18/09 1:33 PM