Page 8 - No28
P. 8
MŰSZERES KÉMIAI VIZSGÁLATOK
Műszeres kémiai vizsgálatok
Az analitikai kémia
műszeres módszerei
Az analitikai kémia egy tulajdonságainak mérésétől függenek. A A KROMATOGRÁFIA
adott anyag ismeretlen kémiai analízis műszeres módszereit a A kromatográfia elnevezés Mikhail Tswett
komponenseinek a mérendő analit tulajdonságai szerint orosz botanikustól származik. A kutató a
meghatározásával (kvalitatív kategóriákra osztják. A módszerek közül huszadik század elején kalcium-karbonát
analízis) és azok mennyiségének sok felhasználható kvalitatív és kvantitatív állófázisú és petroléter (tisztított benzin)
a megállapításával (kvantitatív elemzésre is. A műszeres módszerek fő mozgófázisú oszlopával választott el
színes pigmenteket növényi kivonatokból.
kategóriái a spektrális, az elektroanalitikai
analízis) foglalkozik. Az és az elválasztási módszerek. A spektrális A minta áthaladásakor az oszlopon, a
elemzésekhez mind kémiai, mind módszerek alkotják a műszeres növény pigmentjei egyedi színes sávokra
fizikai laboratóriumi technikai módszerek legszélesebb kategóriáját. Ezek váltak szét. Az elválasztást követően a
eljárásokat felhasznál. Ezek a módszerek az analit által abszorbeált, kalcium-karbonáton képződött színes
lehetnek térfogatos (titrimetria), szórt vagy kibocsátott elektromágneses sávokból kinyerte a pigmenteket. Tswett a
súly szerinti (gravimetria) és sugárzást mérik. Mivel számos sugárzás technikát kromatográfiának nevezte el, a
létezik, mérési módszerek jelentősen
görög „szín” és az „írni” szavakból. A
műszeres analitikai módszerek eltérhetnek egymástól. kromatográfia elméletét A.J.P. Martin és
is. Ha az anyag vegyületek A műszeres elemzés második fő R.L.M. Synge dolgozta ki 1941-ben.
keveréke, akkor a meghatározást kategóriája az elektroanalízis. Az Munkájukért 1952-ben kémiai Nobel-díjat
megelőzi a komponenseinek elektroanalitikai módszerek elektródákkal kaptak.
elválasztása. A klasszikus hoznak létre kapcsolatot az analit
analitikai módszerek többsége oldatával. Az elektródák elektronikus
eszközökkel mérik az analit elektromos
az elemzés elvégzéséhez kémiai paramétereit. A mért paraméterek az
reakciókra támaszkodik. analit azonosítását és/vagy az oldatban
lévő mennyiségét jellemzik. A főbb
Analitnak nevezik elektroanalitikai módszerek közé tartozik
a potenciometria, amperometria,
az analízis során konduktometria, elektrogravimetria, A folyadékkromatográfiás módszereket
voltammetria.
elválasztandó A műszeres módszerek harmadik megkülönböztetik az állófázis
anyagot. kategóriáját képzik az elválasztási hordozójának alakja szerint is.
Oszlopkromatográfia, ha az állófázis egy
módszerek. Az elválasztási módszerek
összetett minták analízisét teszik lehetővé csőben vagy kapillárisban helyezkedik el.
azáltal, hogy elemzésüket megelőzően Síkkromatográfia az elválasztási technika,
A minta analízisét egy vagy több kémiai elválasztják az analit különböző típusú ha az állófázist egy sík lemezre viszik fel.
reagens hozzáadásával hajtják végre. A vegyületeit. Az elválasztáshoz különbség Papírkromatográfia, ha az állófázis sík
kémiai reakciók és termékeik kell legyen a komponensek kémiai vagy papír, vagy anyaggal impregnált papír.
megfigyelésével következtetni lehet a fizikai tulajdonságai között. Több Vékonyréteg kromatográfia, ha az
minta összetételére. A hozzáadott elválasztási módszer létezik aszerint, hogy állófázis valamilyen inert anyagra felvitt
reagenseket úgy választják meg, hogy a minta komponenseinek milyen szemcsés szilícium-dioxid, alumínium-
szelektíven reagáljanak egy kémiai tulajdonságára alapozott a módszer. Ezek oxid, vagy cellulóz film.
vegyületcsoporttal, és így jellegzetes közül a korszerű műszeres kémiai A kromatográfiás detektor fő funkciója
reakcióterméket képezzenek. Ezzel elemzésnek két különösen fontos az analit molekulái fizikai vagy kémiai
szemben a műszeres módszerek módszere a kromatográfia és a tulajdonságainak mérhető jellé,
jellemzően az analit fizikai tömegspektrometria. jellemzően elektromos jellé alakítása, az
8 KÉMIAI PANORÁMA 28. SZÁM, 2024. ÉVFOLYAM