Page 9 - KP_no15full

Globális éGhajlatváltozás i.

Természetes vagy nem?

jelenségek (hurrikánok, árvizek), melyek a változása, a napsugárzás intenzitásának
Föld lekülönböző régióiban észrevehetően változása idézi elő. A jelenségeket modulálta
megváltoztatták az ökoszisztémát. a vulkanikus aktivitás időnkénti
Az Egyenlítő mentén Hawai és Ausztrália megnövekedése. A Föld az utóbbi 800 ezer
között elhelyezkedő szigetcsoportot (Kiribati évben lejátszódott klímaváltozásairól
Köztársaság), a klímaváltozással járó kísérleti adatokkal rendelkezünk
tengerszint-emelkedés hosszú távon az paleoklimatológiai (lásd később) vizsgálatok
Atlantisz sorsára juttatja. Két szigetet már alapján (átlagos hőmérséklet, a légkőr
ellepett a víz és a többi sziget lakossága is széndioxid- és portartalma).
kiköltözését tervezi. Ebben az időszakban számos nagy
jégkorszak ún. glaciális periódus játszódott
Korábbi le a bolygónkon. A glaciális időszakokat a
KlímaváltozásoK földi átlaghőmérséklet csökkenése, a sarki
Napjaink éghajlatváltozásának Az utóbbi egymillió évben a klímaváltozások jégtakarók és gleccserek nagymértékű
legmarkánsabb jele a hőmérséklet ciklikusan zajlottak le. A földi klíma kiterjedése jellemzi. A glaciálisakat
növekedése világszerte. ciklikusan ingadozott jégkorszakok és meleg melegebb periódusok un. interglaciálisok
1880 óta a Földön az átlagos felületi periódusok között A periodikus változásokat választják el egymástól. Az interglaciális
hőmérséklet 1,4 Celsius fokkal nőtt. A periodikus jelenségek, például a földpálya időszakokat a légkőr üvegházhatásának
felmelegedés az egész bolygóra hatással van. felerősödése jellemzi. A periódusok közben
A Japán Meteorológiai Intézet ábrája az vannak kisebb lehűlések (stadiálisok) és
1981 és 2010 közötti évek átlagos kisebb felmelegedések (interstadiálisok) is.
hőmérsékletéhez képest mutatja be a 1880- Napjainkban interglaciálisban élünk és a
tól 2015-ig az eltéréseket (hőmérséklet legutóbbi jégkorszak mintegy 10 000 éve
anomália). A korábbi fejeződött be A legutóbbi stadiális a XVI. és
hőmérsékletváltozásokkal összehasonlítva, XVII század között játszódott le, 1650 körüli
a jelenlegi változás üteme a szokatlan.
Legnagyobb mértékben az északi
Sarkvidéken és az Antarktiszon figyelhető
meg a felmelegedés, mely következtében
csökken a több éves sarki jégtakaró
kiterjedtsége, megolvadnak a hegyvidéki
gleccserek és a belőlük fakadó víz megemeli
az óceánok szintjét. Egyre gyakoribbak és
intenzívebbek a szélsőséges időjárási

Az utóbbi
évtizedekben általánossá
vált az a vélemény, hogy a
napjainkban felgyorsult
klímaváltozás humán
tevékenységre vezethető
vissza.”

Kémiai panoráma 15. szám, 2016. évfolyam 1. szám 9