Page 10 - KP_no15full

Globális éGhajlatváltozás i.

hőmérsékleti mélyponttal (kis jégkorszak). A korábbi néhány százmillió évben
Érdekes megfigyelni az Antarktiszon lejátszódott klímaváltozásokról
hosszú ideje működő Vosztok paleoklimatológiai vizsgálatok adataiból
kutatólaboratórium kísérleti adatai alapján tudunk. Az utolsó évezredben lejátszódott
készült ábrán, az utóbbi 400 000 év klímaváltozásokról, időjárási
hőmérsékletének, a légkör CO és eseményekről, történelmi forrásokból is
2
portartalmának összefüggéseit. van ismeretünk. Az éghajlati viszonyok
A légkör széndioxid tartalmának adatainak tudományos alaposságú
megnövekedett értékéhez minden esetben rögzítése mintegy 100 éve kezdődött meg
interglaciális maximum, megnövekedett és a műholdak megjelenésével, mintegy 50 minták szolgáltatnak adatokat az utóbbi
hőmérséklet tartozik (megjegyzendő, hogy a éve vált részletessé. nyolcszázezer év éghajlati viszonyairól. A
lékőr metán koncentrációjának változása is A paleoklimatológia feladata a havazáskor a leeső hó kis
hasonló lefutású). Megfigyelhető, hogy a földtörténeti korok éghajlati viszonyainak levegőbuborékokat és légköri port szállít a
légkőr portartalmának (atmoszférikus rekonstruálása, jellemzése. A jégmezőre, melyek aztán beágyazódnak a
aeroszol) maximumai, megelőzték a meleg paleoklimatológia adatait geológiai jégbe. Mérve a jégbezárt levegőbuborékban
periódusokat. A kutatók kimutatták, hogy az vizsgálatokból, jégmintákból, hosszú az üvegházhatású gázok, a széndioxid és
aeroszol klímára gyakorolt hatása függ a évezredek alatt tengerfenékre rétegesen metán koncentrációját, kiszámítható, hogy
koncentrációja mellett, a magasság szerinti lerakódott, megkövesedett, majd a hogyan változott ezek koncentrációja mai
eloszlásától is. Magasabb légköri rétegekbe, tektonikai mozgások hatására a felszínre értékeikhez képest az eltelt idő
a sztratoszférába injektálódva redukálja a jutott kőzetek vizsgálatából, fa évgyűrűk függvényében. A jégmezőkben a szezonális
Föld felszíni hőmérsékletét. Alacsonyabb mintáinak analíziséből, és az állatok, viszonyok miatt képződő rétegek számából
rétegekben eloszolva koncentrációjának növények vagy más élő szervezetek megállapítható az idő, amikor a havazás
növekedése általában melegedést megkövesedett vagy egyéb módon történt. A rétegek vastagsága a havazás
eredményez. megőrződött maradványaiból nyeri. intenzitásáról és a hőmérsékletről is
Adatokkal szolgál a minták zárványaiban informál. A rétegek O izotóp
18
A klímAváltozást okozó megőrzött gázok összetételéről is. koncentrációja változásának (d O)
18
hAtások Vizsgálataihoz kémiai, fizikai, biológiai, mérésével adatokat kaphatunk az óceánok
A klímaváltozás okait két csoportba radiológiai kormeghatározási módszereket felületi hőmérsékletének változásairól. Az
oszthatjuk: természetes hatások és humán használ. 18 O izotópot tartalmazó víz magasabb
hatások. A Föld története során az hőmérsékleten párolog el. Emiatt a O/ O
18
16
időjárásviszonyokat kialakító természetes JégmAgok vizsgálAtA izotóparány nagyobb lesz, ha a víz
hatások jellemzője, azok hosszú Grönland és az Antarktisz jégsapkájából hőmérséklete megnőtt. A rétegekbe zárt
periódusideje, míg a humán hatások csak az több ezer méter mélyről kinyert jégmag vulkanikus hamu megjelenése segít, a
utóbbi két évszázadban figyelhetők meg. Az rétegek képződési idejének
utóbbi évtizedekben általánossá vált az a megállapításában.
vélemény, hogy a napjainkban felgyorsult
klímaváltozás humán tevékenységre Fák évgyűrűinek
vezethető vissza, mivel a légkör vizsgálAtA
üvegházhatású gázainak koncentrációja a
technikai forradalmat követően az utóbbi
200 évben előre nem látott mértékben
megnövekedett. Tekintsük először át azokat
a természetes hatásokat, amelyek a korábbi
klímaváltozásokban szerepet játszhattak.
Természetes hatás alatt értjük azokat a
hatásokat, amelyek a Föld története során a
napsugárzás intenzitásának, a földpálya
változásának, a földi légkör alakulásának, a
felszín vulkanikus aktivitásának A nagyon öreg fák évgyűrűin (Kalifornia
következtében vezettek klímaváltozásra. délnyugati részén található fenyők egyes
példányai ezer évet is elérnek) hosszú
PAleoklimAtológiA évszázadokra visszamenően megfigyelhető

10 15. szám, 2016. évfolyam 1. szám Kémiai panoráma