Page 13 - KP_no15full

Globális éGhajlatváltozás i.

precesszió határozza meg, hogy egy adott
félgömbön a nyár a földpálya napközeli
vagy naptávoli pontjára esik-e.

A földtengely
hAjlásszögének
változásA
A forgástengely iránya jelenleg a Föld
keringési síkjára állított merőlegessel 23,5
fokos szöget zár be. Ez a szög 41 ezer éves
periódussal ingadozik, 21,5 és 24,5 fok
között. A hajlásszög növekedésének hatására
a nyarak melegebbek, a telek hidegebbek
lesznek.

A földpályA
excentricitásánAk
változásA
A pálya 100 ezer éves periódussal
változtatja alakját: megnyúlik, nagy
excentricitású ellipszis alakot ölt, majd
ismét közel kör alakúvá válik. A pálya
excentricitása 0-0,07 között változik.
visszaveri, a 0%-os albedójú pedig minden Az eltérés oka a légkőr későbbiekben Jelenleg csökkenő értékű és 0,016 az értéke.
fényt elnyelő, abszolút fekete test (a=0). A tárgyalandó üvegházhatása, amely Ha az excentricitás maximális, a bolygót érő
bolygó által visszavert sugárzás aS , az lényeges tényező a bolygók napsugárzás energiasűrűsége 25-30
átl
elnyelt energia (1-a)S ..A földfelszín klímaviszonyainak kialakításában. százalékkal is eltérhet a pálya legközelebbi
átl
különböző tájai eltérő albedóval és legtávolabbi pontjában. Ha nő a pálya
rendelkeznek. Minél kisebb egy táj A földpályA excentricitása, akkor nő a különbség a Nap
albedója, az annál kevesebb napsugarat ver pArAmétereinek és a Föld legkisebb és legnagyobb távolsága
vissza a légkörbe, így az adott terület változásA között, redukálva vagy növelve a Földet
jobban fog melegedni. Ha a Föld A jégkorszakok csillagászati eredetét már a különböző szezonban elérő napsugárzást.
különböző felszíneit átlagoljuk, megkapjuk XIX. században felismerték. A Föld Ennek az a következménye, hogy az egyik
a planetáris albedót, mely jelenleg 30% forgástengelyének és pályájának változásai félgömbön szélsőségesebbé, a másikon
(a =0,3). és a Földre jutó napsugárzás közötti pedig mérsékeltebbé válnak az évszakok. Ez
F
A bolygó felszínének várható kapcsolatot Milutin Milankovich szerb az oszcilláció a legfőbb oka a földi
hőmérséklete, az un. effektív hőmérséklete matematikus és építész tárta fel az elmúlt jégkorszakok kialakulásának.
(TF), –légkőrének üvegházhatását század harmincas éveiben. A kapcsolatok
figyelmen kívül hagyva- kiszámítható a matematikai megalapozását nevéről A föld légkörének
Stefan-Boltzmann törvény alapján. Milankovich elméletnek nevezték el. Az változásA
S (1 – a) = σT . A belső bolygókat érő elmélet figyelembe veszi a változó Nap- A Födet érő napsugárzás az elsődleges
4
átl
F
átlagos sugárzási teljesítmény, albedójuk, Föld távolságot, a Föld forgástengelyének energiaforrása a Föld klímarendszerének. A
számított effektív és mért hőmérsékletük a ingását (precesszió), valamint másik nagyon fontos tényező a Föld légköre,
táblázatban látható. forgástengely szögének változását, amelyek amely szabályozza, hogy a napenergia
A Merkúr nem rendelkezik légkörrel, a hatással vannak a Földre jutó napsugárzás hányad része jut el felszínére és hányad
Mars légkőri nyomása a földi légköri mennyiségére. részét képes visszasugározni a felszín a
nyomás csupán százada. Ebben a két világűrbe. A légkőr jelentős változásokon
esetben a számított effektív A föld esett át történetének hosszú ideje alatt,
hőmérsékletük jól egyezik a mért forgástengelyének azonban kevés és hiányos kísérleti anyaggal
hőmérséklettel. Más a helyzet a Föld és billegése, precesszió rendelkezünk a változás részleteiről. A
különösen a Vénusz esetében, amelynél a A forgástengely 23 ezer év alatt ír le egy bolygónk jelenlegi atmoszférája
légköri nyomás a földi érték százszorosa. teljes kört a csillagokhoz képest. A megközelítőleg 200 millió éves. Tekintsük át,

Kémiai panoráma 15. szám, 2016. évfolyam 1. szám 13