Page 8 - No2

EGY ÖRÖKZÖLD TÉMA

140
140
A éves

periódusos rendszer

A periódusos rendszer
1. ÁBRA
(vagy a kémiai elemek
periódusos táblázata) fon-
tos szerepet játszik a
kémiában. Talán nincs
még egy olyan tudomány-
ág, amelyben egy táblázat
annyira összefoglalóan jel-
lemző lenne, mint az álta-
lános kémiában a perió-
dusos rendszer.
Megtaláljuk minden alap-
szintű és felsőoktatási Fotó: nemes lászló
kémiai oktatással foglalko-
zó intézményben. A Ch Max terem táblázata

sorok írója vegyészmérnök hallgatóként a Synesius (talán az i.sz. 350-ben) és Jabir ibn John Dalton(1766-1844) 1801-ben az atomi
budapesti Műegyetem Vegyészkari főelőadó- Hayyan (i.sz. 722-815) voltak. Abu ’Ali al Husain elgondolást gázkeverékek viselkedésének magyará-
E jában gyakran nézegette a periódusos rend- ibn Abdallah ibn Sena (i.sz. 980-1037), akit zatára alkalmazta, megállapítva, hogy gázkeverékek
szert. Az ott található táblázatot az 1.ábra mutatja. Európában Avicena-nak neveztek, volt az Iszlám nyomása az alkotó gázok parciális nyomásának
A periódusos rendszer témája örökzöld, idén van legnevezetesebb orvosa. Phillippus Aureolus összegével egyenlő. Dalton kémiai atomi elmélete
éppen 140 éve, hogy Dimitrij Ivanovics Mengyelejev Theophrastus Bomblast von Hohenheim (1493- ma is megállja a helyét, eltekintve az atomszerkezet
első ízben ismertette az Orosz Kémiai Társulatban 1541) magát Paracelsusnak nevezte. Paracelsus első és a magfizika modern elméletétől; az anyagokat
rendszerét, amely akkor még csak 60 kémiai elemet ízben általánosította a kémiai reakciókat. oszthatatlan részecskék, atomok alkotják, minden-
tartalmazott. Szintén ebben az évben van Elképzeléseire példa: ha fát égetünk, az a rész, ami egyes kémiai elem azonos és jellemző atomokból
Mengyelejev születésének 175. évfordulója. ég a kén, ami elpárolog az a higany és a hamu sók áll, az atomok megváltoztathatatlanok, ha elemek-
Természetesen a kémiai elemek, illetőleg a világot keveréke. A 2. ábra Jan van der Straet metszete a ből létrejön egy vegyület, annak legkisebb részét
alkotó alapvető építőkövek, elemek gondolata ennél késő XVI. századból. meghatározott számú atomok alkotják, és a kémiai
jóval régibb, az írott történelemben először a görög Antoine-Laurent de Lavoisier (1743-1794) köny- reakciókban az atomok nem semmisülnek meg,
filozófusok munkájában merült fel. ve: a Traité Élémentaire de Chimie (A Kémia csupán átrendeződnek. Dalton az elemek atomsú-
A kémia az alkémia kialakulásával kezdődött. Alapjai) 1789-ben jelent meg. Ez tekinthető az első lyát a hidrogén egységnek vett atomsúlyához képest
Kezdetei az arabokhoz nyúlnak vissza, akik megpró- modern kémiai szakkönyvnek. Noha korának vezető adta meg, de például a vizet OH formában képzelte
bálták egyesíteni az egyiptomi színezés, festés, üveg- vegyészei nem fogadták el Lavoisier új szemléletét, el. Atomsúlyértékei 1808-ban, néhány példával
gyártás, pirotechnika, orvosi gyógyszerek előállítása, a XVIII század végétől Lavoisier elképzelései ural- illusztrálva: hidrogén:1, szén: 6, oxigén: 8, foszfor:
továbbá a bányászat és fém megmunkálás (metallur- ták a kémikusok gondolkodását. Joseph Louis 9, kén: 13, vas: 50, réz: 56 ezüst: 190, arany: 190,
gia) művészetét a görögök (főleg Aristoteles) elméle- Proust (1754-1826) mutatta ki, hogy a rézkarbonát higany: 167. Láthatóan ezek az értékek erősen
teivel. Az alkémikusok célja az volt, hogy megtalál- kémiai összetétele független attól, hogyan állítják különböznek a modern adatoktól.
ják az alkatelemek helyes arányát és azokat az eljá- elő és kidolgozta az állandó arányok elméletét. Mengyelejev periódusos rendszerének több, idő-
rásokat, amelyekkel valamely elemből egy másik Claude Louis Berthollet (1748-1822) együttműkö- ben hozzá közeli előfutára is volt. Johann Wolfgang
állítható elő. Persze a köztudatban az alkémia első- dött Lavoisier-vel az új kémiai nomenklatura meg- Döbereiner (1780-1849) vette észre, hogy hasonló
sorban az aranykészítéssel párosul. alkotásában, a kémiai összetételt a gravitációhoz elemek hármas csoportjai léteznek (ezeket
A legkorábbi ismert alkémikusok Zosimus és hasonló kémiai affinitásnak tulajdonította. triádoknak nevezte), amelyekben a középső elem

8 I. ÉVFOLYAM 2. SZÁM, 2009 KÉMIAI PANORÁMA
8 I. ÉVFOLYAM 1. SZÁM, 2009 KÉMIAI PANORÁMA

9/18/09 5:36 PM
08-11 periódus.indd 8 9/18/09 5:36 PM
08-11 periódus.indd 8