Page 9 - No2

EGY ÖRÖKZÖLD TÉMA

2. ÁBRA Newlands idejében még csak körülbelül 60 elemet ahol Stanislao Cannizzaro (1826-1910) olasz szerves
www.alchemywebsite.com/laboratory_ engraving1570.html mivel néhány fém rögtön nem fémes elemek után Tobolszkban született 1834-ben. A fiatal
ismertek.) Newlands táblázata a kalciumig terjedő-
kémikus ismertette az újradefiniált atomsúlyokat.
Dimitrij Ivanovics Mengyelejev Szibériában,
en meggyőző volt, de a további elemekre már nem,
jelent meg. Hasonló problémák miatt Newlands két
Mengyelejev a család üveggyárában dolgozott,
elemet is elhelyezett azonos helyen. Kortársai kine-
annak 1848-ban történt leégéséig. 1849-ben a csa-
vették Newlands munkáját, és a konzervatív
Angliában csak 100 évvel halála után ismerték el,
hogy ő a periódusos rendszer felfedezője.
Alkémikusok desztillálnak szülőházára emléktáblát helyezve el, amin az áll, „Mengyelejev
Mengyelejev igazi vetélytársa Julius Lothar
bekerült a tizenkét
Meyer (1830-1895) volt. Mind Meyer, mind
atomsúlya a másik két elem atomsúlyának számta- Mengyelejev Robert Bunsen tanítványai voltak legnagyobb
ni közepéhez nagyon közeli. Heidelbergben. Robert Wilhelm Eberhard Bunsen
Alexandre-Emile Béguyer de Chancourtois (1811-1899) és Gustav Robert Kirchhoff (1824- orosz közé”
(1820-1886) francia geológus volt volt az első, aki 1887) tekinthetők a kísérleti emissziós spektroszkó-
az akkor ismert elemeket növekvő atomsúlyuk sze- pia felfedezőinek, ők fedezték fel a rubídium és
rint sorba rendezte, és felismerte, hogy azok perió- cézium elemeket. 1860 után a nyomelemek kutatá- lád átköltözött Szent Pétervárra, ahol 1850-ben
dusokba rendezhetők. Mielőtt még Newlands beje- sa elsősorban az ő spektroszkópiai módszerükkel Mengyelejev megkezdte egyetemi tanulmányait. 21
lentette Oktávtörvényét és Mengyelejev leírta perió- történt. A fényemissziót a Bunsen által feltalált éves korában Mengyelejev a Krím félszigetre uta-
dusos rendszerét, Chancourtois 1862-ben közölte a Bunsen égő lángjából észlelték. A Bunsen égő a zott, hogy betegségét gyógyítsa, onnan 1856-ban
Francia Tudományos Akadémia házi folyóiratában, klasszikus kémiai laboratórium jellemző eszköze visszatért Szt. Pétervárra, hogy megszerezze Master
a Comptes Rendus-ben az első periódusos tábláza- (ha nem is spektroszkópiai értelemben). 1864-ben, fokozatát. Ezt követően oktatással foglalkozott.
tot, amelyet ő tellurikus spirálnak (Vis Tellurique) 5 évvel Mengyelejev bejelentése és publikációi előtt Nagyon érdekelte Oroszország ipari és mezőgazda-
nevezett. Ebben az elemeket egy hengerpaláston Meyer készített egy táblázatot 28 elemmel, azokat a sági fejlődése. 1859 és 1861 között külföldre ment,
kúszó spirálvonalon helyezte el, úgy, hogy a hason- vegyértékek szerint felsorolva. A 28 elem majdnem Párizsban Henri Victor Regnaulttal dolgozott a
ló tulajdonságú elemek egymás fölé kerültek. kizárólag főcsoport elem volt. Később 1868-ban, gázok sűrűségének mérésén, majd Gustav Robert
Chancourtois spirális táblázatának formáit a 3. ábra egy másik táblázatában már átmeneti fémeket is Kirchhoff-fal Heidelbergben spektroszkópiával fog-
mutatja be. bevont növekvő atomsúly szerint. Ez a táblázat lalkozott. Oroszországba való visszatérése után
Chancourtois azonban geológiai szakzsargonban tehát megelőzte Mengyelejev 1869-es táblázatát, de kinevezték Szt. Péterváron a Technológiai Intézet
írta cikkét, nem közölt diagrammatikus ábrát, Meyer munkája csak 1970-ben került publikációra. kémia professzorának, majd 1867-ben az Egyetem
továbbá cikke nehezen érthető volta miatt elképze- Korábban Mengyelejev és Meyer nem tudtak egy- kémia professzora lett és elnyerte a Tudományok
lései egészen Mengyelejev felfedezéséig ismeretle- más munkájáról. Meyer fő hozzájárulása az volt, Doktora fokozatot. 1890-ben lemondott egyetemi
nek maradtak. hogy felismerte a periodikus viselkedést. Azonban tanári állásáról. 1893-ban kinevezték az Orosz
John Newlands (1837-1898) 1865-ben, Meyer csupán az elemek atomtérfogatát választotta Mérésügyi Intézet Igazgatójának.
Mengyelejev előtt írta le a Chemical News folyóirat- a periodikus viselkedés bemutatására. A periódusos rendszerrel kapcsolatos munkássá-
ban Oktávtörvényét. Ő ugyanis úgy találta, hogy ha Mind Meyerre, mind Mengyelejevre fontos ga kémiai oktatási tevékenységéből nőtt ki.
az elemeket viszonylagos atomsúlyuk sorrendjében hatással volt, hogy résztvettek a világ első nemzet- Szüksége volt egy jó általános kémiai tankönyvre,
émi
émi
émi
é
émi
émi
i k
i k
ai
ik
ik
kon
kon
kon
a
kon
o
ai
ai
ai
ai
ai
köz
köz
közi kémiai konferenciáján Karlsruheban 1860-ban,
helyezzük el, akkor – néhány szükséges sorrendcse- köz i i k k k é émi a ai i k kon tehát vagy le kellett lefordítania egy német, francia
köz
köz
köz
ik
i k
közi kémiai konferenciáján Karlsruheban 1860-ban,
köz
köz
rétől eltekintve - az azonos csoportba tartozó ele- vagy angol tankönyvet oroszra, vagy írnia kellett
mek ugyanazon a vízszintesen helyezkednek el. A 3. ÁBRA egyet. Az utóbbi megoldást választotta. Könyve a
hasonló tulajdonságú elemek sorszáma pedig héttel Kémia Elvei (The Principles of Chemistry) két
vagy hét többszörösével különbözik egymástól. A kötetben jelent meg, az első 1869-ben, a második
csoportok elemei ugyanolyan viszonyban vannak 1871-ben. Már 1869-ben rádöbbent, hogy szüksége
egymáshoz képest, mint a zenei oktávok szélső tag- van egy jó szervezési elvre. Első periódusos rend-
jai. Sémájában például a nitrogén csoportban a www.meta-synthesis.com/webbook/35_pt/pt.html szere ebből a szándékból született. Rendszerét
foszfor a nitrogén utáni hetedik elem, az arzén a 1869-ben mutatta be az Orosz Kémiai Társaságnak
tizennegyedik elem a foszfor után, továbbá az anti- a következő címmel: ’Összefüggések az elemek
mon a 14. elem az arzént követően. Ezt a speciális atomsúlya és tulajdonságai között’ Előadását beteg-
összefüggést nevezte el az „oktávok törvényének”. A sége miatt helyette professzortársa, Nikolaj A.
mai periódusos rendszerben a 8 a váltószám. Menschutkin tartotta meg. Periódusos rendszeré-
(Akkoriban még nem ismerték a nemesgázokat, Chancourtois periódusos elrendezése nek első formáját először oroszul, majd németül
KÉMIAI PANORÁMA I. ÉVFOLYAM 2. SZÁM, 2009 9
9/18/09 5:36 PM
08-11 periódus.indd 9 9/18/09 5:36 PM
08-11 periódus.indd 9