Page 18 - No23

RÉGI TITKOK, ÚJ TÁVLATOK

korábban világításra használt lámpaolaj
(kerozin). Mivel a benzin és a kerozin a
kőolajlepárlás sztenderd termékei voltak,
szükség lett a kőolajipar technológiai
fejlesztésére. A megoldás 1911-ben
született meg a kőolaj termikus
bontásával (krakkolás), ami lehetővé tette
a benzin termelésének növelését a
nehezebb frakciók rovására. A benzin
minőségét eleinte Baumé fokban kifejezett
fajsúlyával jellemezték. 1917-ben a Ipatyev, a szentpétervári tüzérségi fenyegetett: 300 m magasság emelkedés
Standard Oil (akkor a legnagyobb akadémia professzora, egy orosz emigráns 2°C csökkenéssel jár és 12.000 m
amerikai olajfinomító) bejelentette, hogy vegyész. A 20. század elején úgy találta, magasban a hőmérséklet –57°C, ahol a
a benzin legfontosabb tulajdonsága az hogy szervetlen anyagok nyomás alatt benzol-adalék (olvadáspontja 6°C)
illékonyság. Az akkor gyártott benzinek befolyásolják szerves vegyületek reakcióit. megfagy és eltömi a motor üregeit. 1941-
oktánszáma 40 és 60 közötti értékre 1908-ban autoklávot tervezett („Ipatyev re a benzin minőségének javulásával a
becsülhető. Az I. Világháború alatt bombája”), ő volt a heterogén katalízis repülők részére háromféle oktánszámot
kiderült, hogy a motorbenzinek egyik felfedezője. 1930-ban külföldre írtak elő: 73, 91 és 100, az utóbbit a
teljesítménye elégtelen a repülésre. Csak szökött, majd Csikágóban az UOP hadsereg részére.
1922-re ismerték fel, hogy a krakk-benzin olajtársaságnál a kémiai kutatás Érdekes
nem használható repülésre. A krakkolás igazgatója lett. Csoportjával eljárásokat megjegyezni, hogy a
ugyanis mono- és diolefineket dolgoztak ki szénhidrogének 100-as oktánszámú
(egyszeresen és kétszeresen telítetlen izomerizálására, az olcsó bután és benzin korabeli
szénhidrogéneket) hoz létre és ezek izobután izooktánná történő átalakítására. előállítása a Shell
könnyen polimerizálnak, gumiszerű Ettől kezdve a benzin minőségét Olajtársaság
bevonatokat képeznek a motorok oktánszámmal fejezték ki és a repülés repülésügyi
belsejében. Az autógyárak jobb minőségű céljára 87-es oktánszámú benzint írtak menedzserének
benzint igényeltek az olajtársaságoktól, elő. További bonyodalmat okozott az, (Jimmy Doolittle)
amelyek az autógyártókat okolták a hogy a jobb benzinnel és a motorok köszönhető, aki meggyőzte a vállalatot,
motorok fejletlenségéért és nagy teljesítményének növelésével a repülők hogy invesztáljanak a 100-as oktánszámú
fogyasztásáért. nagyobb magasságba tudtak emelkedni, benzin nagy mennyiségű előállításának
A krakk-benzinek autókban való ami az üzemanyag megfagyásával technológiájába, amikor nem létezett még
használata során felfigyeltek az égés olyan repülő, ami ezt igényelte volna. A
rendellenességeire és a motor kopogására. munkatársak egy része ezt „Doolittle
Utóbbit ólom-tetraetil (PbEt2) adalékkal milliódolláros hülyeségének” bélyegezte,
küszöbölték ki, de az ólom felhasználása de az idő őt igazolta. Korábban az
több halálesettel járt együtt. Az adalék amerikai hadsereg kipróbált 100
felhasználását 1925-ben be akarták tiltani, oktánszámú benzint, ami tiszta izooktán
de az ítélet ellen fellépő General Motors, volt és gallononként (3,78 l) 25 dollárba
DuPont és Standard Oil vizsgálatokkal került. A Shell benzinje 1936-ban került
bizonyította, hogy az ólomadalék piacra. 1938-ra az ára 17,5 cent volt alig
felhasználása nem okoz közegészségügyi drágább, mint a 87-es oktánszámú
veszélyt, így az adalék alkalmazása üzemanyag.
érvényben maradt. Az izooktán előállításának legfejlettebb
Egyidejűleg a kutatás kiderítette, hogy a módszere Oláh György és munkatársainak
szénhidrogén szerkezete meghatározza a a 1980-as években kidolgozott,
benzin tulajdonságait. A benzin karbokationok kutatási eredményeit
egyenesláncú szénhidrogén komponensei hasznosító eljárása. (fennti ábra)
okozzák a kopogást, míg az aromás A II. Világháború után az autógyártás
(gyűrűs) szénhidrogének nem. nagy fellendülésnek indult. Az autók
Jobb üzemanyagok előállításához számának növekedésével előtérbe került a
nagymértékben járult hozzá Vladimir N. kipufogók által okozott légszennyezés

18 23. SZÁM, 2020. ÉVFOLYAM 1. SZÁM KÉMIAI PANORÁMA