Page 14 - No23
P. 14

HATVAN ÉVE HUNYT EL MAX VON LAUE




                                         A fizika egyik



                      legszebb teljesítménye






                    Max von Laue 1912-ben ellátogatott Münchenbe egy tanár kollégájához, az elméleti fizikus
                 Arnold Sommerfeldhez és tanúja lett egy beszélgetésnek; Sommerfeld tanítványával – Peter Paul
                  Ewalddal – vitatta meg annak doktori munkáját a fény terjedéséről kristályokon keresztül. Laue
                meglepetten értesült arról, hogy a kristályok szerkezete – atomjaik elrendezése miatt – olyan, mint
                  egy háromdimenziós rács vagy rostély. Ebből az értesülésből született egy korszakos kísérlet, és
                            fejlődött ki a röntgendiffrakció elmélete. Laue Nobel-díja lett az eredmény.

                    wald később megalapította az Acta
                    Crystallographica nemzetközi
               Efolyóiratot, aminek szerkesztője
               lett. A röntgendiffrakció minden egyéb
               módszernél pontosabban mutatja meg a
               molekulák szerkezetét, és a huszadik
               században a természettudományok
               kutatási eszközévé vált. A
               röntgenkrisztallográfia a mikroszkóp és a
               színképelemzés versenytársa az anyag
               vizsgálatakor. Ezen felül Laue felfedezése   Arnold Sommerfeld    Peter Paul Ewald    Max von Laue
               bizonyítékot szolgáltatott rá, hogy a
               röntgensugár az elektromágneses színkép   Planck volt a konzulense. 1903-ban   követően – sok elmélet és kísérlet
               része. Albert Einstein szerint Laue   doktorált. Disszertációja optikával   próbálta érthetővé tenni. Charles Barkla
               felfedezése „a fizika egyik legszebb   foglalkozott, a fényhullámok   kísérletei azt érzékeltették, hogy a
               teljesítménye”.                    kölcsönhatását elemezte.           röntgensugarak az elektromágneses
                 Max Theodor Felix von Laue 1879.   1905-ben visszatért a berlini Elméleti   színkép részei, de sokkal rövidebb a
               október 9-én született Németországban, a   Fizikai Intézetbe, ahol Max Planck   hullámhosszuk, mint a fényé, erre
               Koblenz melletti Pfaffendorfban, a   asszisztense lett. Laue volt az egyik első   azonban nem volt kísérleti bizonyíték.
               katonatiszt Julius Laue és Minna   fiatal fizikus, aki megértette Einstein   1912-ben Sommerfeld numerikus értéket
               Zerenner fiaként. (A család 1913-ban   1905-ben közzétett, a speciális   javasolt ezeknek a hullámhosszaknak,
               nemességet kapott, így lett a tudós neve   relativitásról szóló elméletének   amiből Laue azt feltételezte, hogy ha a
               von Laue.) Gyermekkorában a szülei   fontosságát, és azt elkezdte alkalmazni a   röntgensugarak hullámai rövidebbek a
               sokat költöztek az apja hivatása miatt.   fénytanban. 1907-ben korai fénytani   látható fénynél, valamilyen diffrakciós
               Úgy említik, figyelmes, kiváncsi gyerek   kísérletei fontos bizonyítékot szolgáltattak   ráccsal láthatóvá lehet őket tenni. És
               volt, aki korán érdeklődni kezdett a fizika   a relativitás elméletének helyességére.   ekkor eszébe jutott a kristályok
               iránt, gyakran látogatta Berlinben az   Munkássága nagymértékben segített az   rácsszerkezete.
               Uránia nevezetű tudományos társaság   elmélet elfogadásában. 1911-ben Das   Azonnal azt javasolta a kollégáinak,
               kiállításait. Középiskoláit javarészt a   Relativitätsprinzip (A relativitás elv)   hogy végezzenek el egy kísérletet,
               strassburgi protestáns gimnáziumban   címmel közreadott egy átfogó tankönyvet   amelyben irányítsanak röntgensugarakat
               végezte, ahol 1898-ban érettségizett. Egy   a még vitatott kérdésről. Időközben 1909-  tűhegynyi lyukakon keresztül cink-szulfid
               évig a Strassburgi Egyetemen tanult   ben optikát és termodinamikát kezdett   kristályra. A kristály mögé fényérzékeny
               fizikát, kémiát és matematikát. Ezután   tanítani a Müncheni Egyetemen, ahol   lemezt helyeztek el. Az eredmény szép,
               tovább ment a Göttingeni, a Müncheni   összebarátkozott Arnold Sommerfelddel.  szimmetrikus minta lett. Még aznap este
               majd a Berlini Egyetemre, ahol Max   A röntgensugarat – 1895-ös felfedezését   – 1912. április 21-e volt –- miközben


               14   23. SZÁM, 2020. ÉVFOLYAM 1. SZÁM   KÉMIAI PANORÁMA





         23 szám .indd   14                                                                                      2020. 12. 08.   9:22
   9   10   11   12   13   14   15   16   17   18   19