Page 25 - No17
P. 25

Fullerén, nanocső, graFén
 Nobel-díjak     3D szerkezetek









                           alacsony dimenziójú


                             szén allotrópokból



           az új szén allotrópok előállítására és vizsgálatára valósággal „ráugrott” a tudományos közösség.
              Tízezernyi tudományos cikk és sok száz szabadalmi bejelentés rendkívüli hő- és elektromos
           vezetési tulajdonságot, szokatlanul nagy szilárdságot jelez a szerkezetet fenntartó szénatomok sp
                                                                                                             2
                                            hibridizációjának következtében.
          A
                szén új allotrópjai, a fullerén
                {Croto, Curl, Smalley (1),
                1985} és a szén nanocső
          {Iijima (2), 1991} felfedezése, majd az
          atomi vastagságú egyetlen szénatomos
          réteg, a grafén {Geim, Novoselov
          (3), 2004} izolációja az utolsó 30 év
          nagy szenzációja mind a kémiában,
          mind a fizikában [1. ábra]. Ezek az
          allotrópok korábban is előfordultak
          az ember környezetében, csak nem
          kerültek a tudományos figyelem
          fókuszába, még nevük sem volt. A
          grafén minden grafit kristályban
          megbújt, elméleti számításoknak
          tárgya volt, az elektronmikroszkópos
          szakemberek a maga fizikai valóságában
          is találkozhattak vele.
           A tudományos szakirodalomban
          alakult ki az a gyakorlat, hogy a
          Buckminsterfullerén (C60), és a szén
          nanocső esetében „felfedezés”, a
          grafén esetében „izoláció” a szokásos
          szóhasználat. A nanoszerkezetek
          intenzív vizsgálata, a nanotudomány   1. ábra. Szén allotrópok sematikus ábrázolása, a: grafén; b: grafit (grafén rétegek
          alakította ki az „alacsony dimenziójú   egymáson); c: szén nanocső (grafén feltekeredve); d: C60, Buckminsterfullerén
          szerkezetek”, az 1D és 2D szerkezetek   (grafén felületű, 20 hatszögű és 12 ötszögű lappal határolt poliéder).
          elnevezést. Itt nem geometriai
          értelemben vett 1D és 2D idomokról van
          szó. Szokássá vált azokat az anyagokat,   tömörek, nanopórusokat tartalmaznak   fotonikától a biológiai alkalmazásokig.
          amelyek részecskéi kettő, ill. egy   és 1D, illetve 2D szerkezetek egymásra   A szakmai várakozásokon túl a
          dimenzióban nanométeres méretűek   épüléséből származtathatók (4, 5).  tudománypolitika is tervbe ill.
          1D, illetve 2D szerkezeteknek nevezni   Kezdetektől óriási volt a várakozás.   számításba vette az új szén allotrópok,
          aszerint, hogy hány dimenzióban nem   A kutatók, mérnökök, ipari befektetők   ezen belül elsősorban a grafén várható
          nanoméretűek. A 3D szerkezet elnevezés   tényleges áttörést vártak számos   hatását a műszaki, gazdasági életre
          olyan testekre vonatkozik, amelyek nem   területen a nanoelektronikától és a   és a társadalomra. Az Európai Unió

                                                               Kémiai panoráma    17. szám, 2017. évfolyam 1. szám  25
   20   21   22   23   24   25   26   27   28   29   30