Page 21 - KP_no15full

A sokoldAlú hiAluronsAv

A reológia tárgya az behatás nagyon jól imitálja távolságskálára gondolunk, ami a polimer
anyagok viszkózus és az ízületek mozgásával lánc, előzőekben említett, hol egyenes,
plasztikus tulajdonságainak teremtett körülményeket hol felgombolyodott méretdimenziójára
vizsgálata. (a térdízület mozgása vonatkozik. A polimerlánc molekulán
A hialuronsav híg oldata járás, futás közben, belüli távoli szegmensei és a szomszédos
(1 tömegszázalék) is a szem pislogása). A polimermolekulák egészének
viszkózus, nehezen folyó. hialuronán viszkoelasztikus összetett kölcsönhatásai a reológiai
A viszkozitás mérése, Nagy molekulatömegű tulajdonságának tulajdonságokban jutnak érvényre.
legalábbis közelítő jelleggel hialuronsav-hálózat jellemzésére mutatjuk
nem ütközik különösebb AFM be a 4. ábrát egy A hialuronsav láncok megfigyelése
nehézségbe. Még otthon (atomerőmikroszkópos) oszcilloviszkoziméteren atomerő mikroszkóppal (AFM) lehetséges.
képe csillámon
is kivitelezhetjük „házi kivitelezett mérés Ugyanakkor ezek a vizsgálati eredmények
laboratóriumunkban”. Vékony nyílással eredményét. nem a „szabad” , oldatban lévő
ellátott edényből egységnyi térfogatú A viszkoelasztikus tulajdonság a molekuláról készülnek, hanem a metodika
oldat kifolyásához szükséges idő viszkózus és elasztikus tulajdonságok miatt kénytelenek vagyunk a
fordítottan arányos a viszkozitással. egyidejű jelenléte. hialuronsavat ugyan oldatban, de a
Egy másik ismert viszkozitású oldat Feltűnik a mérési görbe alapján, mérőedény aljára fixálni, és ez a
kifolyási idejének ismeretében könnyen hogy a nyírási frekvencia, az emberi körülmény befolyásolja
kiszámíthatjuk a hialuronsav, egyébként mozgásnak kellemes egy másodpercnyi a hialuronsav lánc morfológiájáról alkotott
a híg tojásfehérjéhez hasonlító oldatának „ide-oda” mozgatásnál (1Hz) a képet. A röntgenszórási technika (ezzel
viszkozitását. Két, egymáshoz képest hialuronsav viszkózus és elasztikus analóg módon a neutronszórás is)
periodikusan mozgatott tárcsa közé helyezve a viselkedése ugyanolyan értéket vesz fel. oldatfázisban és nagyszámú molekuláról
mintát, annak dinamikus reológiai Megjegyezzük, hogy mindkét modulus a nyújt szerkezeti információval.
tulajdonságait ismerhetjük meg. frekvencia függvényében erősen változik. A hialuronsav állandóan változtatja alakját
Ez a fajta mérés különösen nagy Ízületi panaszok, gyulladás esetében, az oldatban, de ennek ellenére
koncentráció esetében amikor a hialuronsav környezetének a hialuronsav és környezete eltérő
pH értéke megváltozik a két görbe (azok atomi összetételének megfelelő)
viselkedése és azok metszéspontja is elektronsűrűségű inhomogenitásokat
drámaian megváltozik, az alacsonyabb eredményeznek, amelyen a röntgensugár
frekvencia felé tolódik. Nem csoda, hogy szóródik. (hasonlatosan, ahogy a napsugár
mozgásunkat lelassítjuk. a poros levegőn ), a szórás nagyon kis
A hialuronsav oldatának különös szögtartományban figyelhető meg
reológiai tulajdonságai minden bizonnyal (ellentétben a kristályok néhány tized
szerkezeti sajátságaira vezethető nanométernyi rácstávolságaival, ahol a
vissza. Itt elsősorban a nanométeres röntgensugár nagy szögekben szóródik). A
polimer határozatlan

4. ábra A hialuronsav (nátrium sója)
viszkoelasztikus paramétereinek
változása a periódikus igénybevétel
frekvenciájának függvényében

vagy további komponensek hatására
gélszerűvé vált minta vizsgálatánál
tűnik hasznosnak. Az egyik tárcsa
elmozdulását az anyag a másik tárcsának 5. ábra A Na-hialuronát oldat kisszögű röntgenszórása, 3 különböző
fáziskéséssel adja át. A fáziskésés koncentrációnál. Az 1 %-os mintát tízszeresére növelve a láncok átlagos
alapján a minta viszkózus (veszteségi távolsága 8,9 nm-ről 5,7 nm-re csökken. (Az ábra vízszintes tengelyén az ún.
modulus) és elasztikus (tárolási modulus) szórási változót (q= 4π/λ* sinQ/2, λ a sugárzás hullámhossza ) tüntettük fel.
tulajdonságainak leírására nyílik mód. Ez A lokális csúcs egy tipikus távolságnak felel meg, amelynek értéke d=2π/q
a mintára gyakorolt periodikus vizsgálati [nm] alapján számítható.)

kémiAi pAnorámA 15. szám, 2016. évfolyAm 1. szám 21