Page 30 - No8

A FULLERÉNEK CSILLAGÁSZATI FELFEDEZÉSE

Nagy a világűrben

szénmolekulák

Korunk modern irányzata a
nanoszerkezetek tudománya,
ennek gyakorlati megvalósítása
a nanotechnológia. Noha
ma már számos kémiai forrás: http:��www.f1000scientist.com�article�
elemet használnak fel a
nano-tudományokban és display�17255�)
technológiákban (pl. aranyat is),
a nanoszerkezetek legismertebb Wolfgang Krätschmer Donald R. Huffman
típusai szénalapúak.
aztán követte 1990-ben a fullerének USA) nevéhez fűződik (1990).
egyed százada kezdődött az makroszkópikus mennyiségű előállitása Utóbbiak nem részesültek Nobel díjban,
alapfullerének „diadalmenete”, a C szénplazmák segitségével. 1996-ban a mivel legfeljebb három tudós kaphat egy-
60
Nés a C molekulák felfedezésével és kémiai Nobel-díjat három kutatónak ítélték szerre ilyen kitüntetést. Noha a fullerének
70
szerkezeti vizsgálatával. Ezt a felfedezést az 1985-ös felfedezésért: Harold W. irodalma magyar nyelven is igen bőséges (a
Krotonak (University of Sussex, Anglia), nemzetközi irodalom a felfedezéseket köve-
A fullerének felfede- Robert F. Curl Jr.-nek és Richard E. tően exponenciális ütemben növekedett),
Smalley-nak (Rice University, Houston,
talán nem árt az alábbi ábrán bemutatni az
zésének 25. évfor- Texas, USA).
dulóján ezek a szénmoleku- A szilárd fullerének kézzel fogható meny--
szilárd
fullerének
men
y
kézzel
fogható

lák bevonultak a csilla- nyiségének előállitása pedig Wolfgang
Krätschmer (Max Planck Institute für
gászat történetébe Astrophysik, Heidelberg, Németország) és
Donald R. Huffman (University of Arizona,
C C
60 70
alapfullerének geometriai szerkezetét.
A C szerkezete a hagyományos futball-
60
labdához, a C szerkezete pedig az ameri-
70
kai futball-labdához hasonlít.
Érdemes megemlíteni, hogy Sir Harold
(Kroto) – akit Nobel-díját követően
Angliában lovaggá ütöttek – eredeti célja az
volt, hogy hosszúláncú szénmolekulákat
állitson elő és ezért olyan kisérleteket
végzett melyek során grafitról lézerrel
felületi rétegeket távolított el (abláció) és
ezeket tömegspektrométerrel vizsgálta.
Hogy miért éppen ezekre volt kiváncsi?
Kroto korábban mikrohullámu molekula-
A díjazottak érmeikkel a Nobel ünnepség után 1996-ban Stockholmban (source: spektroszkópiával foglalkozott, és különö-
http://i.telegraph.co.uk/telegraph/multimedia/archive/01708/k2_1708426c.jpg). sen érdeklődött a rádiócsillagászat szem-

30 8. SZÁM, 2012. ÉVFOLYAM 1. SZÁM KÉMIAI PANORÁMA