Page 26 - No26

A 72-ES ELEM

kimutatta, hogy az elemek atomszámuk álláspontjához, pedig Moseley mérései
alapján állíthatók sorba, vagyis aszerint, már 1914-ben sem tudták megerősíteni,
hogy hány protont tartalmaznak. Így hogy a celtium a 72-es elem lenne. Urbain
Moseley munkája pontosabban határozta ezt azzal indokolta, hogy a röntgen
meg a periódusos rendszer kihagyott módszer nem elég érzékeny (3). Szerinte a
helyeit és az elemek azonosítását is koppenhágai csoport babérokat akar
lehetővé tette röntgen spektrumuk szerezni az ő rovására (4). Coster és
alapján. Hevesy nem bocsátkozott személyeskedő
A 72-es endszámú hafnium felfedezése vitába és csak az eredményekre
és elnevezése nem ment magától. Már hivatkozott (5). A vita azonban
1911-ben egy francia vegyész Georges folytatódott, holland, német és skandináv
Urbain javasolta azt, hogy a 72-es elem a kutatók Coster és Hevesy pártján álltak,
periódusos rendszer ritka földfémeihez míg a francia és angol vegyészek – akik az
tartozik és elnevezte celtium-nak. Egy I. Világháború után bojkottálták a német
évtizeddel később a dán fizikus Niels tudományt – az ellentétes álláspontot
Bohr kvantumelméleti alapon kidolgozta képviselték. Az IUPAC csak 1930-ban
atommodelljét, amelyben elektronok fogadta el a hafniumot, míg Hevesy György Budapesten született 1885.
keringenek a mag körül és a 72-es elemet Franciaországban a celtium foglalta el a augusztus 1-jén. A piarista gimnáziumban
az átmeneti fémek közé sorolta a 40-es 72-es elem helyét a korai ’40-es évekig tanult. Egyetemi tanulmányait a budapesti,
elem zirkonium alá. Ezt sikerült igazolni (2). berlini és freiburgi egyetemen végezte.
a Coster Hevesy párosnak, akik A periódusos rendszer ma is a kutatók Számos neves tudóssal dolgozott együtt.
mindketten Bohr laboratóriumában, biztonságos térképe segítve a tájékozódást Zürichi egyetemen Lorenz mellett, a
Koppenhágában dolgoztak és zirkonium a kémia szerteágazó területén, nemcsak a karlsruhei műegyetemen Haber,
ásványok után kutattak (2). A felfedezett Földön, hanem a hatalmas univerzumban Manchesterben Rutherford és Londonban
elemet Koppenhága latin nevéről is. Ugyancsak képviseli a nemzetközi Moseley mellett dolgozott. Magántanár
hafnium-nak nevezték el. Az elem kooperáció hatalmas erejét és a volt a budapesti egyemen. 1920-ban
röntgen spektrumát 1922 decemberében résztvevők elszántságát, hogy a 100 éve Koppenhágában Bohr intézetében
határozták meg és az eredményt 1923 felfedezett jelentéktelen átmeneti fém dolgozott. Később a freiburgi,
januárban közölték (1). Európa egyik legnagyobb tragédiája után koppenhágai és stockholmi egyetemeken
A történet itt még nem ért véget. is megőrizze a periódusos rendszert (6). volt professzor.
Urbain makacsul ragaszkodott Simonyi Miklós Nevéhez fűződik radioaktív nyomjelzés
módszerének feltalálása, -ezért 1943-ban
kémiai Nobel-díjjal tüntették ki-,és a
röntgen-fluoreszcenciás és a neutron-
aktivációs analitikai módszerek kidolgozása.
Dirk Costerral közösen fedezték fel a
hafniumot 1923-ban. 1966. július 6-án halt
meg Freiburgban.

IRODALOM
1. Coster, D., Hevesy, G. Nature 111, 79
(1923).
2. Kragh, H. Centaurus 23, 275-301
(1980).
3. Frederid-Frost, K. M. Chem. Int. April-
June 23-27 (2019).
4. Urbain, G., Dauvillier, A. Nature 111,
218 (1923).
5. Coster, D., Hevesy, G. Nature 111,
462-463 (1923).
6. Editorial, Nature 613, 413 (2023).

26 KÉMIAI PANORÁMA 26. SZÁM, 2022. ÉVFOLYAM