Page 30 - No23
P. 30

NYIKOLAJ ZELINSZKIJ

























          Katonák Zelinszkij gázmaszkjában                                     9. ábra Zelinszkij reakciói évszámokkal

                                            áramban 225-300 °C hőmérsékleten
                                            (Berichte, 1931, 64, 183–188). (8. ábra)
                                              A Zelinszkij által végzett hidrogénezési
          7. ábra A Zelinszkij-Kazanszkij reakció  reakcióról az alábbi ábra nyújt áttekintést
                                            a publikációk évszámának feltüntetésével.
          gázmaszkokat fejlesztett ki. 1916-ban   (9.ábra)
          15millió gázmaszkot szállítottak a    Zelinszkij neve nem csak számos
          hadseregnek.                      szerves kémiai reakcióval függ össze,
           1917-ben Zelinszkij családjával együtt   hanem felfedezője és megteremtője a
          visszatért Moszkvába és az egyetemre   heterogén katalízis alapjainak. Ez nagy
          mint a szerves kémia professzora.   hatással volt a kőolaj finomítás alapvető
          Rövidesen a forradalom és a polgárháború   folyamataira. Katalízissel kapcsolatos
          lehetetlenné tette a munkát. Következő   elmélete még a kémia klasszikus fogalmait
          jelentős munkája – egy újabb kémiai   használta. A fizikai szerves kémia
          folyamat, amely nevét viseli – csak 1924-  megjelenésével Zelinszkij elméleteit
          ben került publikálásra. Tanítványa,   tanítványa Aleksej Balandin fejlesztette   Nyikolaj Zelenszkij és tanítványa Aleksej
          Kazanszkij közreműködésével kimutatta,   tovább (a katalízis multiplet elmélete).  Balandin
          hogy aktívszén katalizátoron az acetilén    Zelenszkij kitűnő tudós és szervező
          aromás vegyületek szintézisére    volt. Több száz tanítványa közül
          használható. (7.ábra)             kiemelkedik Aleksander Nyesmejanov, az
           Javasolta Pd és Pt katalizátorok   Elemorganikus Kémiai Intézet
          alkalmazását aktívszén felületen   megalapítója, a Szovjet Tudományos
          (Berichte, 1924, 57, 667–669), ami   Akadémia későbbi elnöke.
          laboratóriumokban az egyik                             Simonyi Miklós
          legelterjedtebb módszerré vált.
          Alkalmazásával bemutatta ciklopentán   8. ábra Ciklopentán hidrogénezése és
          származékok változatos reakcióit hidrogén   termékei











                                                                               Kutyák gázálarcban az első
                                                                               világháborúban.

          30   23. SZÁM, 2020. ÉVFOLYAM 1. SZÁM   KÉMIAI PANORÁMA
   25   26   27   28   29   30   31   32   33   34   35