Page 29 - No 1
P. 29
JELENTÉS A CASSINI ŰRHAJÓRÓL
1655. március 24-én még
csak a Föld és a Jupiter hold-
jai voltak ismertek. Másnap Christiaan
Huygens felfedezte a Szaturnusz
legnagyobb holdját, a Titánt.
tási Ügynökség (European Space Agency) hidrogént tartalmaz-
Huygens nevű szondája áthatolt a Titán sűrű hat, mint a Föld teljes
légkörén, és adatokat gyűjtött az összetételé- kőolaj- és földgáztar-
ről. A Huygens szondát a Cassini űrhajó szál- taléka!
lította a Titánhoz. Az űrutazás hét évig tartott, A Titán felszínét
és a szonda 2005. január 14-én érte el a Ti- tarkító dombokat va-
tán felszínét. lószínűleg tholin al-
A Huygens két és fél óráig ereszkedett, míg kotja. A tholin ki- © http://www.sciencedaily.com (NASA/Jet Propulsion Laboratory)
elérte a felszínt, és a landolás után még 73 fejezést a görög sá-
percig küldött adatokat. Hat fedélzeti műsze- ros szóból alkotta meg
re végzett megfigyeléseket. A felszínhez ké- Carl Sagan 1979-ben,
pest meleg szonda beágyazódott a Titán kép- bonyolult, prebiotikus
lékeny, dermedt, szerves talajába, miközben szerves molekulák leírá-
nagy mennyiséget párologtatott el a felszínt sára. A tholint nitrogén-
borító folyékony metánból. ben gazdag szerves vegyü-
A fedélzeti tömegspektrométer a leszállás letek alkotják, amelyek a Nap
során megállapította, hogy míg a légkör fel- ultraibolya sugárzásának hatásá-
ső részeiben a nitrogén dominál, addig az al- ra képződnek nitrogén és metángáz
A Titán sűrű légköre
sóbb régiókban a metán a jellemzőbb. A kuta- keverékéből.
tókat – akik cseppfolyós etánra számítottak a
felszíni régióban – ez igencsak meglepte, mi-
vel a korábbi légkörkémiai modellek azt jósol-
ták, hogy az atmoszférikus metánt a fotoké-
miai folyamatok etilénné és acetilénné kon-
vertálják.
Az is meglepő volt, hogy a szonda csak
40-es tömegszámú argont talált a Titán lég-
körében, míg más, a Földön, a Vénuszon és a © http://www.sciencedaily.com (Steven Hobbs (Brisbane, Queensland, Australia)
Jupiteren is megtalálható argonizotópok hi-
ányoztak. Ez az adat kulcsot jelenthet a Titán
kialakulásának megértéséhez.
A Titán narancssárga színét szénhidrogén-
molekuláknak köszönheti, amelyek kicsapó-
dáskor kátrányszerű esővé állnak össze. Azaz
a Titán tulajdonképpen egy óriás szénhid-
rogénüzem, amelyben a kémiai folyamatok
rendkivül alacsony hőmérsékleten játszódnak
le. A Titán többszázszor annyi folyékony szén- A Titán képzeletbeli felszíne
Néhány URL a Titán kémiájáról: http://www.sciencedaily.com/releases/2008/04/080415133647.htm
http://www.nasa.gov/mission_pages/cassini/media/Titan_Atmosphere.html http://www.astrobio.net/news/article853.html
KÉMIAI PANORÁMA I. ÉVFOLYAM 1. SZÁM, 2009 29
4/21/09 10:33 AM
28-29 Titán.indd 2.indd 29 4/21/09 10:33 AM
28-29 Titán.indd 2.indd 29
