Page 9 - No18

Kormeghatározás

Ha ezek a feltételek nem teljesültek, sége sokkal kisebb, mint a Földé. A kido- 235 U/ Pb kormeghatározás alapján 4,4
207
mert például a kőzet időközben ismét bott anyag később ütközések sorozatában Mrd éves darabja, gránitkőzet zárványai-
megolvadt, majd ismét megszilárdult, összetömörült, égitesté állt össze, kiala- ból származó cirkon ásvány, 1999-ben
akkor a mérési pontok nem fognak egy kult a Hold. került elő Nyugat-Ausztráliában.
egyenesre esni és ez azonnal kiderül. 4,1 milliárd évvel ezelőtt mintegy 300 1969 és 1972 között az Apollo 11-16
millió éves, a bolygófejlődést lezáró Hold expedíciók során a NASA űrhajósai
kőzetek kataklizma, a „késői nagy bombázás” ját- 384 kg kőzetmintát gyűjtöttek és hoztak
szódott le. Ezalatt az időszak alatt a
vissza a Földre. 1970 és 1976 között a
korA korábbinál jóval nagyobb számú aszteroi- szovjet Luna program keretében három
A bolygónk és holdjának legrégibb kőze- da ütközött a Földdel és a Holddal is, űrszonda robotjai 0,326 kg talajmintát
tei, a Naprendszer kialakulásának kezde- ismét megolvasztva a föld- és holdkéreg szállított vissza a Földre. Az Apollo 11-16
ti szakaszában szilárdultak meg olvadt korábban megszilárdult kérgét, intenzív missziók során begyűjtött holdkőzetek
magmából. A későbbi kőzetek a köpeny vulkáni tevékenységet okozva. A becsapó- geokronológiai vizsgálatai alapján a Hold
tektonikus mozgásai és vulkanikus tevé- dások intenzitásának csökkenésével csök- kialakulásának története is két fő szakasz-
kenység során képződtek. kent a felszín hőmérséklete is és az olva- ra bontható. Az első korai szakaszban
Mai ismereteink szerint a Föld mintegy dékból lassan kialakultak kőzetek, a boly- (4,4-4,5 Mrd év), alakult ki többségében a
4,5 milliárd évvel ezelőtt alakult ki egy gónk és kísérőjének szilárd kérge. magmából kikristályosodott és a felszínre
protoplanetáris ködből. A kialakulását Bolygónk korai fejlődésének fenti történe- került plagioklász kristályokból álló
követően a földkéreg jelentős hányada tét földi és holdi kőzetminták, meteoritok anortozit kőzetből összeállt primitív
olvadt volt a korai gyakori ütközések radiometrikus kormeghatározásokkal kéreg.
miatt. A Hold valószínűleg egy Mars nyert adatai támasztják alá. A földkéreg A plagioklászok a földpátok csoportjá-
méretű égitesttel történt ütközés során legidősebb kőzetei 3-3,8 Mrd évesek, bár ba tartozó a NaAlSi O és a CaAl Si O
3 8
2 2 8
szakadt ki a Föld korai, de már réteges ismert néhány korai, 4-4,4 Mrd éves cir- összegképletű ásványok. Fontos képvise-
anyagából. Az ütközés során nagy meny- kónium-szilikát, un. cirkon ásvány is. A lőjük az anortit ásvány, mely tetraéderei
nyiségű anyag dobódott ki bolygónk cirkon kristályai savanyú magmából grá- háromdimenziós hálózatot alkotnak. A
köpenyéből a környezetébe. Az eseményt nitokban képződtek. A Föld eddig ismert belőle felépülő kőzetet anortozitnak neve-
alátámasztja az a tény, hogy a Hold sűrű- legrégebbi, radiometrikus U/ Pb és zik.
206
238
A holdi bazaltos kőzetek jellemző
A Föld és a Hold (forrás: http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/Solar/ ásványai az anortit, ilmenit, olivin és a
picsol/moonearth.jpg) piroxén.
A Hold korai kérge a kialakulásának
idejében kezdődött meg és az extenzív
meteor és aszteroida becsapódáig tartott.
A holdi kéregbe történt becsapódások
nagy medencéket (mare, tengerek)
alakítottak ki a Holdon. A Hold felénk eső
oldalán ezeket a körkörös medencéket a
becsapódások okozta bazaltláva folyások
töltötték föl. A holdi vulkanizmus hosszú
ideig eltartott és a láva nagy távolságokon,
vékony rétegekben terült szét. Az Apolló
expedíciókon a Földre hozott holdkőzetek
kora 4,2 és 3,2 milliárd év közé esik.
Azonban az Apollo 16 expedíció űrhajósai
által gyűjtött min-ták közül néhány,
például a 67215 szám-mal megjelölt kőzet
kora, Sm/ Nd izokron
143
147
kormeghatározással 4,46 milliárd évesnek
adódott. Feltételezhetőn ez minta a
holdkéreg kialakulásának korai szaka-
szából származik. A Sm felezési ideje
147
106 Mrd év.

kémiai panoráma 18. szám, 2017. évfolyam 2. szám 9