Page 28 - KP_no15full

NyolcvaN éve huNyt el erNest rutherford

Ő lett a kezdeményezője az
atomfizikának,
megmagyarázta a radioaktív
bomlást, segített helyesbíteni
az elemek periódusos
táblázatát.

szulfidot. Olyan volt, mondta később
pedig kiviláglott, hogy ugyanez jellemző a felszerelt laboratórium várta, és nagy Rutherford, „mintha egy darab
gázokra. A Thomsonnal közös, 1896-os mennyiségű ritka, drága rádium-bromid. selyempapírra negyvencentis gránátot
felfedezés megalapozta Rutherford hírnevét. Megismerkedett Frederick Soddy lőnénk, és az visszapattanva eltalálna
Élete vége felé Rutherford azt mondta, kémikussal, aki éveken át volt a fő bennünket”.
hogy pályafutásának legfontosabb döntését munkatársa. Ők ketten, Rutherford és Soddy
1897-ben hozta, amikor tanulmányozni olyan kísérleteket végeztek, amelyekkel miniAtűr nAprendszer
kezdte a radioaktivitás jelenségét. 1898-ban lefektették a radioaktivitás alapelveit. Rutherford felfedezte, hogy az atom nem az a
az urán radioaktív sugárzásában két Elsősorban kimutatták a tórium nevű „kellemes, kemény fickó”, ahogy általában
sugárfajtát különböztetett meg, amelyeket radioaktív elemről, hogy meghatározott idő gondolták John Dalton óta, inkább egy
alfa- és béta-sugaraknak nevezett el. Az alfa- alatt lebomlik egy sor más elemmé, míg pontba koncentrálódott elektromos töltés,
sugárzás (később felfedezték, hogy a hélium végül ólomként stabilizálódik. Ez vezetett a amelyet „éppen akkora, de ellentétes töltésű
magjaiból áll) erősen ionizáló hatású, de „felezési idő” fogalmához. Rutherford már anyag egyforma gömbje vesz körül”. Ilyen
csekély az áthatolóképessége, a levegő is 1904-ben felvetette, a lehetőséget, hogy a módon a legtöbb alfa-részecskének megvan a
képes megállítani. A béta-sugár (később radioaktivitás segítségével meg lehet mérni a megfelelő tömege és sebessége, hogy
rájöttek, hogy nagy energiájú elektronokból Föld korát. A századforduló táján az volt az áthatoljon az aranylemez atomjai között, de
áll) korántsem ionizál ilyen erősen, viszont általános felfogás, hogy az atom nem alkalmanként olyan közel kerül a maghoz,
sokkal nagyobb az áthatolóképessége, még bontható, számos tudós szemében az elemek hogy az eltéríti az útjából. Rutherford képes
vastag fémlemezen is át tud jutni. Az alfa- és ilyesfajta egymásba alakulásának volt kiszámítani a központi részecske
béta-sugarak, noha még mindig rejtélyesek feltételezése eretnek gondolatnak tűnt. méretét, amelyet tízezerszer kisebbnek talált,
maradtak, Rutherford kezében rendkívüli Amikor Rutherford és Soddy 1905-ben mint magának az atomnak a kiterjedését.
fontos eszközzé lettek az atom természetének közzétették elméletüket, döbbenet és heves Felfedezését 1911. március 7-én a
a kutatásában. kritika fogadta a bejelentést. Manchesteri Irodalmi és Filozófiai Társaság
A radioaktivitás tanulmányozásából egy ülésén jelentette be.
A felezési idő nyomábAn még nagyobb szabású általánosítás Rutherford atommodellje olyan, mint egy
1898-ban elfogadott egy állásajánlatot a következett: magának az atomnak a miniatűr naprendszer, amely apró, tömör
montreali McGill Egyetemen, ahol jól szerkezete. 1907-ben Rutherford visszatért
Angliába, a Manchesteri Egyetem
fizika tanszékén kapott állást.
Hallgatói csoportjában megtaláljuk
Hans Geigert és Ernest Marsdent.
Találomra kísérletezve Rutherford és
társai cink-szulfid ernyők közé
helyezett vékony aranylemezt
bombáztak a radon alfa-
részecskéivel. A legtöbb alfa-
részecske keresztülhatolt a lemezen,
ahogy várták. De alkalmanként egy-
egy visszapattant és láthatóan
szikrázott, amikor elérte a cink-

28 15. szám, 2016. évfolyam 1. szám Kémiai paNoráma