Page 30 - KP_no15full

izotóp-história

Mit tudsz az izotópokról?

Lead: Egy kémiai elem atomjai nem kötelezően azonos tömegűek. Mai szóval,
a periódusos rendszerben elfoglalt hely a rendszámtól, vagyis az atom magjában
lévő protonok számától függ, amelyhez különböző számú neutron csatlakozhat.
Ez a felismerés nagy jelentőségű volt abban az időben, amikor még azt hitték,
a természetben előforduló elemek tömege a hidrogén tömegének egészszámú
többszöröse (Prout 1815).

Az izotópok felfedezése és
alkalmazása
A történet a radioaktivi-
tás kutatásával kezdődik:
Ernest Rutherford
(1876-1937), akit a tudo- http://en.wikipedia.org/wiki/Ernest_Rutherford
mány a nukleáris fizika
atyjaként tart számon,
1908-ban kapott kémiai http://en.wikipedia.org/wiki/McGill_University
Nobel-díjat a kanadai Ernest
McGill Egyetemen végzett Rutherford
kutatásaiért, amelyek
során igazolta, hogy a radioaktív bomlá-
sok alkalmával egyik kémiai elem átalakul
egy másikba, megkülönböztette és elne-
vezte az α- és β- radioaktív sugárzásokat
és felfedezte a 86-os rendszámú radioak-
tív nemes gázt, a radont.
Frederick Soddy (1877-1956) angol
kémikus 1900-tól 1903-ig Rutherford
munkatársaként radioaktív elemek bom-
lását tanulmányozta és bevezette a bomlá-
si félidő fogalmát. Később javasolta a
bomlási félidők alkalmazását régészeti
leletek korának meghatározására, ami Panoráma 6. és 10. számában). Soddy „isos” (ίσος „egyenlő”), és „topos” (τόπος
széles körben elterjedt (lásd: „Adalékok a
titokzatos torinói lepelről“ és A McGill Egyetemen felfedezett radon elektronhéja
„Platinafémek“ című cikkeinket a Kémiai
1903-ban egy éves ösztöndíja alatt „hely”) szavak összevonásával – arra utal-
Egy újdonság, egy (University College London) megállapítot- va, hogy ezek kémiailag azonosak, így a
ta, hogy a rádium bomlásakor képződő
periódusos rendszer azonos helyén kell
felfedezés α-részecskék pozitív töltésű hélium atom- szerepelniük.
elfogadása és megértése magok. 1904-től kezdve a Glasgow-i Soddy elméletét a tudományos körök
sokszor nehézséget okozott Egyetemen igazolta, hogy uránium bom- kétkedéssel fogadták, ami nem csoda,
lásakor rádium képződik. 1912-ben úgy
hiszen senki nem tudta annak magyaráza-
a legnagyobb elméknek is találta, hogy az elemek különböző formá- tát. Az idegenkedésre jellemző, hogy
ban létezhetnek. Az atomok eltérő válto- Soddy-t 1921-ben felfedezéseiért kémiai
zatait izotópoknak nevezte el – a görög Nobel-díjra javasolták, de a Nobel-

30 15. szám, 2016. évfolyam 1. szám Kémiai panoráma
30 15. szám, 2016. évfolyam 1. szám Kémiai panoráma