Page 14 - No26
P. 14

AZ ASZTEROIDÁK








                                                                               Az aszteroidák egy nagy
                                                                               része a Mars és a Jupiter
                                                                               közötti kisbolygóövben
                                                                               található, bár a
                                                                               Naprendszer számos más
                                                                               helyein is előfordulnak.





                                                                               A nagyobbak közé tartoznak a Vesta, a
                                                                               Juno, a Pallas, az Eros is.  A legkisebb
                                                                               ismert aszteroida, mindössze néhány
                                                                               méter átmérőjű. Az aszteroidák
                                                                               össztömege a kisbolygóövben, becslések
                                                                               szerint, együttvéve jóval kisebb, mint
                                                                               Holdunk tömege, megközelítőleg két és
                                                                               félszerese a Ceres tömegének. A
                                                                               nagyméretű aszteroidák alakja
                                                                               megközelítően gömb alakú, a kisebbeké,
                                                                               ~300 km átmérő alatt, szabálytalan.
          kisbolygóöv is a Neptunusz és a Plutó   szerves anyagokról. Víz és szerves anyag   Az övben az aszteroidák többsége igen
          pályájái között, a Naptól 30-55   tartalmuk feltérképezése a fontos ahhoz,   elnyújtott pályán kering (nagy a pálya
          csillagászati egység (CsE) közti   hogy megértsük, hogyan jelent meg a víz   excentritása) és a pályasíkjuk jelentősen
          tartományban, az un. Kuiper-övben, és   és hogyan alakult ki az élet a bolygónkon.   elhajlik a bolygók pályasíkjától, az
          előfordulnak aszteroidák a Plútón kívüli                             ekliptikától (nagy a pályák inklinációja).
          térrészben is, a több száz Nap-Föld   A KISBOLYGÓÖV
          távolságban  elnyúlt pályán keringő, ún.   ASZTEROIDÁI               FÖLD-KÖZELI ASZTEROIDÁK
          kiszórt aszteroidák is.           Az aszteroidák egy nagy része a Mars és a   A kisbolygók nagy része a Mars és a
           Az aszteroidák értékes nyomokat   Jupiter között, az un, kisbolygóövben 2 és   Jupiter között kering, ezek közül vannak
          tartalmaznak a Föld prebiotikus   3,5 CsE közti tartományban kering a   Föld-közelben keringő, és a Földhöz
          evolúciója során jelen lévő vízről és   Napunk körül. (CsE=Csillagászati   közelkerülő aszteroidák is, sőt olyanok is
                                            egység=Nap-Föld távolság, 1 CsE = 149   melyek keresztezik a Föld pályáját.
                                            597 870,700 km ≈ 8,317 fényperc)
                                                A  Mars  1,52  CsE  távolságra,  míg  a
                                            Jupiter  átlagosan  5,2  CsE  távolságra
                                            kering a Nap körül.
                                              A kisbolygóöv valószínűleg a bolygó
                                            képződés korai fázisában a protobolygók
                                            kisebb előfutáraiból, a bolygócsírákból
                                            alakult ki, amelyek bolygóvá történő
                                            akkrécióját megakadályozta a Jupiter
                                            gravitációs hatása.
                                              Becslések szerint az öv 1,1 és 1,9 millió
                                            közötti, 1 km-nél nagyobb aszteroidát
                                            tartalmaz, és több millió kisebbet. Az
                                            övben ~80 olyan kisbolygó van, amelynek
                                            átmérője meghaladja a 100 kilométert.



          14   KÉMIAI PANORÁMA  26. SZÁM, 2022. ÉVFOLYAM
   9   10   11   12   13   14   15   16   17   18   19