Page 13 - No26
P. 13

AZ ASZTEROIDÁK



          A Nap és a bolygók





                        kialakulásának






           köves maradványai






         A Nap és a bolygók 4,6 milliárd évvel                          portól.  Az üstökösök a szoláris nebula külső
         ezelőtt keletkeztek,a gáz- és porfelhőből                      anyagának maradványaiból sűrűsödtek
         álló szoláris nebula gravitációs összeomlása                   össze, és sok közülük az óriásbolygókkal
         során. A középpontban kialakult Nap                            történt közeli gravitációs kölcsönhatások
         körüli vékony korongban keringő anyag                          következtében nagy távolságokba
         összecsomósodásával jöttek létre előszőr a                     kerültek. A Naprendszer történetének
         bolygócsirák, majd ezek összetömörülésével                     korai szakaszában kialakult óriás gázbolygó
         a bolygók. Hasonlóan keletkeztek az óriásbolygók     a Jupiter gravitációja vetett véget a bolygótestek
         holdjai is. Évmilliók során a korong melegebb részein,   kialakulásának, és a bolygócsírák egymásnak
         közelebb a központi csillaghoz, alakultak ki a köves   ütközését okozva, szétszórta a Naprendszerben
         bolygók, távolabb pedig a jeges gázóriások. Az erős   törmelékeiket. Az aszteroidák a megmaradt
         napszél közben megtisztította a rendszert a gáztól és a   törmelékek.

          A    z első aszteroidát, a legnagyobbat,
               a Cerest 1801-ben fedezték fel.
               Átmérője 939 km, tömege
          9,43*10 20  kg (a Hold 7,35*10 22  kg). A
          katalogizált aszteroidák száma
          meghaladja az egymilliót. Több mint száz
          aszteroidának van kis kísérőholdja is
          (néhánynak kettő is). Léteznek kettős
          aszteroidák is, amelyekben két nagyjából
          egyforma méretű test kering egymás
          körül, valamint hármas rendszerek is.
           Az aszteroidák periodikus mozgást
          végeznek a Nap körül, ellipszis pályán
          keringenek a bolygókkal azonos irányban.
          Forognak is, sok közülük szabálytalanul.
          A legtöbb pályája elnyújtott, nem
          elhanyagolható az excentritása (e=c/a) és
          a pálya síkja szöget zár be az ekliptikával   precesszálnak, paramétereik változnak: az   bolygókhoz vagy egymáshoz és ki is
          (pályahajlás, inklináció i).      ellipszispályájuk nagytengelyének mérete,   löködhetnek pályáikról.
           A pályák sokféle gravitációs hatásnak,   a napközelpont (perihélium pont) térbeli   Az aszteroidák egy nagy része a Mars és
          elsősorban a nagytömegű bolygóknak, de   helyzete és a pályahajlás (inklináció) is.   a Jupiter közötti kisbolygóövben
          egymás hatásának is ki vannak téve,   A pályáik időbeli változásai miatt az   található, bár a Naprendszer számos más
          amelyek hatására az idők folyamán   aszteroidák közel is kerülhetnek a   helyein is előfordulnak. Van egy második

                                                                      KÉMIAI PANORÁMA  26. SZÁM, 2022. ÉVFOLYAM   13
   8   9   10   11   12   13   14   15   16   17   18