Page 22 - No24

HARMINC ÉVE HUNYT EL JOHN BARDEEN

A háború után az Egyesült Államok Laboratórium meghívta a szilárdtest- századi fizika egyik meghökkentő
ipari egyeduralma előrevetítette az fizika kutatásokhoz. W. H. Brattainnel eseménye az volt, amikor Heike
elektronikára épülő jövőt, amelyben együtt tagja lett egy híres csoportnak, Kammerlingh-Onnes holland fizikus 1911-
meghatározó szerepet játszik az újítás és amelyet William Shockley vezetett. A ben észrevette, hogy a higany nagyon
az új termékek kifejlesztése. Ez volt a germániumkristályok felhasználásával alacsony hőmérsékleten hirtelen elveszti
háttere a szilárdtestfizika fejlődésének, Bardeen és Brattain 1948-ban feltaláltak
amelynek során tanulmányozták bizonyos egy „pontérintkezőt”, amellyel erősíteni
fémes anyagok, mint a szilícium és lehetett a rádiójeleket. Megmutatták,
germánium vezetőképességét. A Bell hogyan lehet elérni az elektromos áram
Laboratórium tudósai remélték, hogy ugyanolyan pontos irányítását a
ezekkel a „félvezetőkkel” fel tudják váltani félvezetőkkel mint vákuumcsövekkel. Az
az elektroncső-technikát. Az elektron- ellenállást irányítani lehet a félvezető
vagy vákuumcsövek olyan áramkörök, „szennyezésével”, és hatások egész
amelyekben az elektromosság könnyen és sorozatát lehetett kimutatni, beleértve a
minden pillanatban ellenőrizhető. Széles fényérzékenységet is. Ezek a korai
körben alkalmazták ezeket a rádió- és a tranzisztorok azonban – ahogy elnevezték
fejlődésben levő komputertechnológiában. őket – törékenyek voltak, és a
Csakhogy ezek a csövek nagyok, gyakorlatban nem lehetett őket használni,
terjedelmesek, és csupán korlátozott amíg Shockley 1952-ben ki nem fejlesztett
mértékben alkalmazhatók. A félvezetők egy szilárdabb változatot. Ezen a munkán
viszont sokkal kisebbek, megbízhatóbbak alapult az integrált áramkörök és
és olcsóbbak, a szilícium például a szilícium csippek minden ezt követő
második leggyakoribb (!) elem a Földön. fejlesztése. Nem csoda, ha 1956-ban
Bardeen ugyan fontolgatta, hogy az Bardeen Shockleyvel és Brattainnel
atomfizika felé fordul, ám 1945-ben a Bell megkapta a Nobel-díjat. A huszadik

22 24. SZÁM, 2022. ÉVFOLYAM 1. SZÁM KÉMIAI PANORÁMA