Laboratóriumban vizsgálják a Bennu földközeli aszteroida felszínének anyagmintáját. - Az
aszteroidák anyaga, amely régebbi és jobban megőrzött, mint bármely
földi anyag, betekintést nyújt a kutatóknak a Naprendszer születésének
körülményeibe. Aszteroida minták első földi vizsgálatát a JAXA (Japán
Űrkutatási Ügynökség) Hayabusa1 űrszondája tette lehetővé, amely
2010-ben több ezer részecskével tért vissza az Itokawa aszteroidáról.
Ezt követte az ügynökség Hayabusa2 szondája 2020-ban, amely 5,4 gramm
mintát szállított vissza a Földre a Ryugu aszteroidáról.
- A
Ryugu aszteroidáról a Földre visszajutatott mintában a kutatók szerves
molekulákat, aminosavakat, uracil nukleotidot, az RNS egyik építőelemét
és B-vitamint, niacin molekulát mutattak ki a laboratóriumaikban. Az
eredmények támogatják azt a feltételezést, mely szerint az űrből
származó szerves anyagok hozzájárulhattak az élethez szükséges
molekulák földi megjelenéséhez.
- A
kutatóknak hamarosan lehetőségük lesz összehasonlítani az Itokawa és
Ryugu mintákat a Bennu aszteroida mintegy 70g mintájával, amelyet a
NASA 2016. szeptember 8-án felbocsátott Osiris-Rex űrszondája 2020-ban
gyűjtött a Bennu földközeli aszteroida felszínéről. A mintát tartalmazó
kapszulát az űrszonda 2023. szeptember 24-én földközeli pályájáról
juttatta a Földre. A kapszula ejtőernyővel az utahi sivatagban ért
Földet, ahol a projekt kutatói várták és steril körülmények között
laboratóriumukba szállították, ahol megkezdték a kapszula feltárását.
Az űrszonda nem szállt le, új küldetése van, az Apophis aszteroida felé
folytatta útját.
- A
mintegy 500m átlagos átmérőjű aszteroida 1,20 évenként kerüli meg a
Napot, Naptól való távolsága 0,90 és 1,36 Nap-Föld távolság között
változik. A Bennu egy B-típusú aszteroida, ami azt jelenti, hogy számos
ásvánnyal együtt sok szenet tartalmaz. A Bennu felszínének nagy
széntartalma miatt a felületét érő napfénynek körülbelül csak négy
százalékát tükrözi vissza. (a Vénusz 65, a Föld 30 százalékát). A Bennu
összetétele nem esett át jelentős változásokon, ami azt jelenti, hogy a
sötét felszínén és az alatta található vegyületek és kőzetek a
Naprendszer keletkezésekor fennálló állapotot tükrözik.
- Amikor
a kutatók először kinyitották a tartály legkülső fedelét, bónusz
aszteroida anyagot fedeztek fel, amely a gyűjtőfejet éa a tartály belső
fedelét kívülről borította. (A gyűjtött minta ezen belül van). Annyi
többletanyag volt, hogy bár lelassította az elsődleges minta
begyűjtésének és tárolásának gondos folyamatát, de lehetőséget nyújtott
előzetes vizsgálatra.
- Az
első két hétben a kutatók ezt meg is tették. Gyors elemzéseket végeztek
a bónusz anyagon, infravörös méréseket, röntgendiffrakciós és kémiai
elemanalízist végeztek. Ez a korai vizsgálat bizonyítékot szolgáltatott
arra, hogy a mintában bőségesen található szén és víz, mind hidratált
ásványok, mind szerves anyagokként is.
- A következő
két évben, az Osiris-Rex tudományos programjának részeként, a világ
több mint 200 tudósából álló csoportja fogja feltárni az aszteroida
talajának kémiai összetételét, kistömegű minták precíziós analízisére
alkalmas korszerű laboratóriumokban. A kutatók bíznak abban, hogy a
földi vegyületektől mentes minta kémiai összetétele bővíteni fogja
ismereteinket arra vonatkozóan, hogy a Földdel több milliárd évvel
ezelőtt ütköző aszteroidák szállították-e a vizet és más fontos
vegyületeket az élet kialakulásához.
- Kémiai Panoráma, 26. szám 2023, Aszteroida a laboratóriumban
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 2023 volt a legmelegebb év a Földön 1850 óta
- A
globális hőmérséklet 2023-ban kivételesen magas szintet ért el. Az
Európai Únió Copernicus Klímaváltozás Szervize (C3S), az év során több
kulcsfontosságú éghajlati mutató rekordot elérő értékéről számolt be.
Az éves globális felületi hőmérsékleti anomália megközelítette az 1,5
°C-ot. Márciust követően minden hónapban rekord meleg volt. Az évben
volt a legmelegebb hónap és a napi globális hőmérsékleti átlagok rövid
időre több mint 2°C-kal meghaladták az iparosodás előtti szintet. A
júniustól kezdődően a példátlan globális hőmérsékletek miatt, 2023 a
legmelegebb év volt 1850 óta, nagy különbséggel megelőzve 2016-ot, az
előző legmelegebb évet.
|