Page 7 - No24

A KÉMIAI ELEMEK KELETKEZÉSE

megjelent. Ennek mai maradványa az Hoyle hipotézisét Geoffrey
úgynevezett kozmikus mikrohullámú Burbidge, William A. Fowler, és Fred
háttérsugárzás (cosmic microwave Hoyle csillagászati és laboratóriumi
background, CMB), ami kb. 2.7 K adatok alapján igazolta az azóta B2FH
hőmérsékletű feketetest sugárzásának formában ismeretes cikkükben 1957-ben.
felel meg. Majd kb. 400 millió évvel A munka az úgynevezett p-, r- és
később létrejöttek az első csillagok, ezt s-folyamatok alapján (neutronok
követték a galaxisok és a bolygók, majd a elnyelődése és kibocsátása által kiváltott
Naprendszer kialakulása is kb. 4 milliárd magszintézis folyamatok) igazolták a H,
évvel ezelőtt. Eközben a kozmosz tágulása He és Li elemeknél nehezebb elemek
gyorsult az úgynevezett sötét energia keletkezését különböző tulajdonságokkal
hatására (ennek természete ma még nem bíró csillagokban. Ezeknek a nehéz
világos). Az ősrobbanás a mai becslés elemeknek és izotópjaiknak a gyakorisága
szerint 13.8 milliárd évvel ezelőtt mintegy öt nagyságrenddel kisebb, mint
következett be. az előbbi három elemé. Ez egybehangzott
Gamow és kollegái elméletét később Hoyle eredeti 1954-es hipotézisével,
módosította Sir Fred Hoyle, először egy miszerint ezek az elemek masszív
1946-ban megjelent cikkében, majd csillagokban lezajló magszintézis
később, 1954-ben. Hoyle hipotézise folyamatokban jöttek, ill. jönnek létre. Az
szerint a lítiumnál nehezebb kémiai 1983-as fizikai Nobel-díjat William Alfred
elemek a csillagokban lezajló Fowler és Subrahmanian Chandrashekar
nukleoszintézis termékei, míg a hidrogén, kapták elméleti és kísérleti munkájukért,
a hélium és kis mennyiségű lítium az ami a kémiai elemeknek a csillagokban
ősrobbanás kezdeti stádiumában lejátszódó termonukleáris folyamatokban
keletkeztek (lásd fentebb). történő szintézisére vonatkozott. 4. ábra: George Gamow (1904-1968)

5. ábra: Az ősrobbanás sémája

KÉMIAI PANORÁMA 24. SZÁM, 2022. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 7