Page 10 - No 22
P. 10

színes égitesteK





                                            Europának kompozit képe is. A hold felü-
                                            letének fényes, fehér része főleg vízjégből
                                            áll, nagyon kevés jégmentes anyaggal. A
                                            barnás foltos területeket hidratált sók és
                                            jelenleg még ismeretlen eredetű vörös
                                            hálózatos anyag borítja. A kutatók feltéte-
                                            lezik, hogy az anyag metánból és etánból
                                            ultraibolya sugárzás hatására képződő
                                            vöröses-sárga, narancsszínű szerves mole-
                                            kulák „tholinok” (lásd később).
                                              A Titánt, a naprendszerünk második
                                            legnagyobb holdjának felületét, narancs-
                                            sárga ködös légkőr borítja. (A Jupiter
                                            holdja, a Ganymedes mindössze 2 száza-
                                            lékkal nagyobb.) Az egyetlen, sűrű légkör-
                                            rel rendelkező hold a Naprendszerben.
                                            Légköre körülbelül 95% nitrogént és
                                            3%-ban metánt tartalmaz. Felszínén a
                                            légköri nyomás a földinek mintegy
                                            másfélszerese. A Cassini űrszonda radar
                                            felvételeinek tanúsága szerint a felszínen
                                            folyékony metán és etán tavak találhatók.
                                            Légkörének narancssárga színét egyszerű
                                            szerves molekulákból, például metánból,
                                            nitrogénből és összetett szénhidrogén
                                            részecskékből álló aeroszolok, úgynevezett
                                            tholinok okozzák. Az aeroszolok kémiai
                                            összetételét a Cassini űrszondáról a hold
                                            felszínére leszálló Huygens műszeres egy-  Emiatt – hasonlóan a Föld holdjához –
                                            sége határozta meg tömegspektrométerrel.  mindig ugyanazt a felületét fordítja a
                                              A Titán légkörében 1000 km-nél   Szaturnusz  felé. A szezonális változásokat
                                            nagyobb tengerszint feletti magasságban   a Szaturnusz Nap körüli körülbelül 29,5
                                            képződő tholinok, a szezonális változások   földi év keringési ideje határozza meg. A
                                            miatt, nyáron a felső atmoszférába emel-  Szaturnusz évének különböző szakaszai-
                                            kednek, ahol a Nap ultraibolya sugárzása   ban különböző mennyiségű napfény éri a
                                            elbontja őket. (Kémiai Panoráma 1. szám,   Titán északi és déli féltekéjét. Egy szezon
                                            2009, „A Titán szerves kémiája”.) A   valamivel több, mint 7,5 földi évig tart. Az
                                            fragmensekből, propán, etán, acetilén,   utolsó nyári napforduló az északi féltekén
                                            hidrogén-cianid és még összetettebb   2017 májusában volt.
                                            molekulák képződnek.  A tholinok télen a   Nagyon hasonló a Plutó törpebolygó
                                            hideg sztratoszférából lesüllyednek a fel-  vöröses-barna színének a forrása is.
                                            színre, majd a következő nyáron ismét fel-  Plutónak is van légköre, bár nagyságren-
                                            halmozódnak a sztratoszférában. A fel-  dekkel kisebb sűrűségű, mint a Titáné. Az
                                            színre leereszkedett Huygens által   összetétele is hasonló, fő komponensei a
                                            készített képeken a felszín és a felette levő   nitrogén és kis mennyiségben metán. A
                                            köd narancssárga színe is megfigyelhető.  Plutó színeit is szénhidrogének keverékei,
         vegyületek és a szilikátok változatos össze-  A Titán forgástengelyének dőlésszöge a   reflektív tholinok alakítják ki. Legutóbb
         tétele okozza. Az élénkvörös lerakódások a   Szaturnusz pályasíkjával 27 -t zár be,   2015-ben a New Horizons űrszonda által
                                                                 o
         közelmúlt vulkáni tevékenységének nyo-  megegyezve az anyabolygó forgástengelyé-  készített nagyfelbontású képeket a törpe-
         mait és a felületváltozások helyét jelölik.   nek dőlésszögével. A Hold keringési ideje   bolygóról. Ezeken számos különböző
         Néhány izzó vulkáni láva sötétben is vilá-  az anyabolygó körül 15,9 földi napig tart,   árnyalatú részlet, vöröses barna régió
         gít. Színes a Jupiter érdekes holdjának, a   ugyanannyi ideig, mint a forgási ideje.   figyelhető meg. A nagyobb molekulájú

          10   22. szám, 2020. évfolyam 2. szám   Kémiai panoráma
   5   6   7   8   9   10   11   12   13   14   15